Az eurázsiai hód országhatárokon keresztül történt spontán terjedés és egy 1996-2008 között folytatott visszatelepítési program együttes eredményeként visszatért, őshonos állatfaj Magyarországon. Hazai egyedszáma napjainkra meghaladta a 10 000 példányt (Czabán Dávid és Juhász Erika becslése). Ökoszisztéma-mérnökként rágásával és gátépítő tevékenységével aktívan alakítja át saját élőhelyét. Ez a tájátalakítás egyfelől befolyásolja a vízfolyások és a vízpartok természeti állapotát, így az ottani életközösségeket, másrészt pedig a hóddal ezeken a területeken osztozó ember szempontjából is jelentős hatásokat von maga után.

Hódgát egy Fejér megyei élőhelyen

Ember-vadvilág konfliktusok jelentkezhetnek a gazdasági vagy kulturális szempontból értékes fák kirágása, a víz visszaduzzasztása és az üregásási tevékenység kapcsán is. Ugyanakkor a természet által nyújtott ellátó, szabályozó és kulturális szolgáltatásokra a hód pozitív, illetve ambivalens hatásokat is gyakorolhat. Ha pedig nemcsak az ember szemüvegén keresztül szemléljük a faj tájátalakító tevékenységét, akkor a kérdés ennél is sokkal összetettebbé válik. 

A hódrágás és gátépítés része a hullámtéri élőhelyek természetes folyamatainak, a hód által befolyásolt jelenségek vizsgálata, a táj állapotában és az életközösségekben végbemenő változások megértése és azok természetvédelmi szempontú értékelése fontos feladat, tekintettel korunk olyan természetvédelmi problémáira, mint az élőhelyvesztés, a biodiverzitás csökkenése, a klímaváltozás és a biológiai invázió. A hód gátépítésével képes több hektár kiterjedésű vizes élőhelyeket létrehozni és növelni az élőhelyi heterogenitást, ezáltal a vízhez, vízparti területekhez kötődő fajok szélesebb spektruma számára biztosíthatja a megtelepedés és szaporodás feltételeit. Ezek a vizes élőhelyek hozzájárulhatnak továbbá a klímaváltozással egyre súlyosbodó aszályok elleni küzdelemhez is. Az élőhely megváltozása eltérő hatást gyakorol a különböző fajokra, ami megnyilvánulhat azok előfordulási helyének és lokális populációméretének megváltozásában. A hódélőhelyek fajkészletében őshonos (köztük védett és nem védett), valamint idegenhonos inváziós fajok is szerepelhetnek. Utóbbiak veszélyt jelentenek az őshonos faunára. Fontos megértenünk, hogy a hódok által előidézett változások milyen hatást gyakorolnak az őshonos és inváziós fajok versengésére, sikerességére.

Hódrágás és a biológiai invázió

2016 és 2020 között számos magyarországi élőhelyen végeztünk a hód rágás-preferenciájával kapcsolatos felméréseket, ezek közül 20 helyszín inváziós fássszárú fajokkal fertőzött hullámtéri ligeterdő volt. Kimutattuk, hogy a hód preferálja a fűz- és nyárfajokat az inváziós amerikai kőrissel, gyalogakáccal és zöld juharral szemben, ami közvetett módon hozzájárulhat a biológiai invázió folyamatának felgyorsulásához. Ez a hatás nem volna törvényszerű akkor, ha az őshonos puhafák jól sarjadnának (ezáltal „megfiatalodnának”) a rágás után, vagy spontán felújulásuk sikeresebb lenne idegenhonos társaikénál.

Kidöntött zöld juhar. A hód a puhafákat preferálja, de az inváziós fajokat is hasznosítja, főként akkor, ha azok dominálnak a kínálatban.

A puhafák regenerációs képességét a szakirodalom szerint számos tényező befolyásolja, ilyenek például a talajvízszint, a vízszint csökkenésének sebessége és a frissen képződött üledékfelszínek jelenléte. A folyók szabályozása (kanyarulataik átvágása és az aktív árterület csökkenése) jelentős változásokat okoztak ezen paraméterekben. Nagyléptékű élőhelyrekonstrukciókra lenne szükség ahhoz, hogy a hullámtereken zajló természetvédelmi szempontból negatív folyamatokat, elsősorban az inváziós fajok térnyerését mérsékelni tudjuk. Ezen rekonstrukciós lépések fontosságára a visszatért ökoszisztéma-mérnök faj hatása is rámutat.

A rágás-preferenciáról és a rágás ökológiai hatásaival kapcsolatos eredményeinkről bővebben a Global Ecology and Conservation nevű nemzetközi tudományos folyóiratban megjelent tanulmányunkban olvashat. Jelenleg a hód táplálkozási stratégiájának átfogó, statisztikai elemzésén dolgozunk a hullámtéri élőhelyeken gyűjtött további adataink feldolgozásával. Később pedig a hód kisvízfolyások növényzetére gyakorolt hatásait is elemezni fogjuk.

Átalakult kisvízfolyások – a hódgátak ökológiai szerepének vizsgálata

2021. tavaszán a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány támogatásával a Tápió, a Galga és a Váli-víz vízrendszerén végeztünk hódgátak jelenlétével és a visszaduzzasztás herpetofaunára, halfaunára és vízi makrogerinctelenekre gyakorolt hatásaival kapcsolatos adatgyűjtést. Felméréseink során közel 90 hódgátat azonosítottunk, és öt olyan, hód által elárasztott területet, ahol a vízborítás kiterjedése meghaladta a 1,5 hektárt. A hódélőhelyek faunájával kapcsolatos felmérések 10 helyszínen, gátak al- és felvízén, referenciaszakaszokon, továbbá az elárasztott területeken történtek.

Marhák legelnek egy hód által elárasztott réten

Erdei béka petecsomók és hódrágások

A regisztrált erdei béka petecsomók száma három hód által elárasztott területen is megközelítette az 1000 darabot. Ez csak az egyik élőhely esetében jelent teljeskörű felmérést, a másik két területen a felmért részterületek és az egész terület méretének összehasonlításával fogjuk megadni végleges becslésünket. Ahol nem történt vízikilépés, elárasztás a hód munkája nyomán, ott a hód általi visszaduzzasztás nem vagy alig tudott hozzájárulni a kétéltűek szaporodásához, mivel a duzzasztott patakmederrek sokkal kevésbé alkalmasak a petézésre, mint a halmentes, sekély vizű, dús növényzettel rendelkező rétek. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a gátak elbontása, ezáltal a vízszint nagymértékű csökkenése ezen rétek hirtelen kiszáradását vonhatja maga után, ami a tavaszi időszakban kritikus lehet és ökológiai csapdaként szolgálhat az ott szaporodó kétéltűek számára. (Megjegyzés: A hódgátak elbontása a természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött.)

Barna varangy ebihalak a víziboglárka levelei között a hódok által újra elárasztott egykori vizes élőhelyen. Bozóki Balázs és Szarvas Angéla felvétele

Őshonos széles kárász és a faj hazai populációit veszélyeztető idegenhonos, inváziós ezüstkárász együttes jelenlenléte egy hód által duzzasztott mederszakaszon

Kitekintés

Vizsgálataink feltáró jellegűek, valamennyi ismertetett jelenség esetén hosszútávú kutatásokra lenne szükség a vízi és vízparti életközösségekben végbemenő változásoknak és a hód ezekben a folyamatokban betöltött szerepének megértéséhez, a jövőben várható tendenciák pontosabb előrejelzéséhez.

A hód állománynagyságának növekedésével egyre több helyen alakulnak ki ember-vadvilág konfliktusok, melyek sürgető megoldást kívánnak. Eredményeink alapján azonban egyértelműen látszik, hogy a konfikluskezelést célzó beavatkozásokra irányuló kérelmek elbírálása során átgondolt döntésekre, helyszín- és időspecifikus szabályozásra van szükség. Természetvédelmi szempontból terveznünk kell a hód hatásaival!

Írta: Juhász Erika

Először megjelent: http://www.mammalogy.hu 2021

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány Kutatási munka ösztöndíjának támogatásával készült.