2025 novemberében figyelte meg először Schmidt Gábor a hód életnyomait Törökbálinton, a Hosszúréti-patakon. Rágásnyomok, hódgát és hódcsapa alapján következtetett a rágcsáló jelenlétére.
“Változatos étrend a Hosszúréti-patakon – Adatközlői történetek LXVIII.” Tovább olvasása
A Kenyérmezői-patakon élő hód életnyomairól, valamint az ott kialakult konfliktushelyzetről küldött információkat egy adatközlőnk.
“Konfliktusok és kezelésük a Kenyérmezői-patakon – Adatközlői történetek LXVII.” Tovább olvasása
A Galga-patakról küldött észlelést Varga Gábor 2025. novemberében. A nyár folyamán észlelte először a hódok jelenlétére utaló nyomokat. Az adatközlő megfigyelése alapján 5 gát található a területen.
“Hódélőhely a Galga-patakon – Adatközlői történetek LXVI.” Tovább olvasása
A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében folyó Rakaca-patakon fotózott hódgátról küldött észlelést Hardy Vajk.
“A hódgát és a kirajzolódó kanyargós meder – Adatközlői történetek LXV.” Tovább olvasása
Az őshonos hód újbóli megjelenése hazánkban kettős megítélésű. Sokak véleménye szerint a megváltozott környezeti és természeti viszonyok miatt a hódtevékenység sok esetben káros hatású, nemkívánatos. Az egyre növekvő állomány miatt a konfliktusos helyzetek száma is növekszik.
Az alábbiakban Makray Ferenc Lupa-szigeti lakos megfigyeléseit olvashatjuk. A sziget őshonos fásszárú növényzetét ért hatásokról, a helyszínen megfigyelhető hódéletnyomokról, az inváziós zöld juhar hód általi hasznosításáról is kaptunk információkat.
“Lupa-szigeti tapasztalatok” Tovább olvasása
A Ramsari Egyezmény aláírásának emlékére február 2-a világszerte a vizesélőhelyek világnapja. Napjainkban egyre inkább a felmelegedés, a szennyezések és a kiszáradás veszélye fenyegeti ezeket a számtalan élőlénycsoportnak élő-, szaporodó-, táplálkozó- és pihenőhelyet biztosító változatos élőhelyeket.
“Vizesélőhelyek világnapja” Tovább olvasása
A Zagyva vízrendszeréhez tartozó Kazár-patakon és Tarján-patakon munkálkodó hódokról érkezett észlelés Vajda Mártontól.
“Befagyott vizeken – Adatközlői történetek LXIV.” Tovább olvasása
2025 decemberében, nemsokkal az amerikai nyércről szóló cikkünk megjelenése után érkezett Bertalan Imre megfigyelése a hodterkep.hu weboldalra.
“Új inváziós fajunk, az amerikai nyérc a Mosoni-Dunán – Adatközlői történetek LXIII.” Tovább olvasása
A Győr-Moson-Sopron vármegyei Tordasa-csatornáról küldte el megfigyeléseit Cserpes Tibor 2025 novemberében.
A hódok régóta megfigyelhetők ezen az élőhelyen:
„2010 telén fedeztem fel őket először, azóta folyamatosan vannak a területen. Hódmocsár van, jégmadarat is láttam.”
A területen alkalmazott kármegelőzési módszerekről ezt írta Cserpes Tibor:
„Néhány fát dróthálóval védenek.”
A rágáson kívül más konfliktushelyzetet nem tapasztalt az észlelő:
„Ahogy a jelenlegi vízállás van, szerintem nem zavarja az emberi tevékenységeket.”
A hódok által kialakított élőhelyen nutriák is élnek, melyek a videófelvételből kivágott képeken is láthatók.
„Teljes duzzasztás után kialakult hódmocsár közepén viszonylag zavartalanul tevékenykedtek. 3 perces videót sikerült készítenem róluk.” – írta Cserpes Tibor.
márc. 12.
21. Cven
Egy igen jelentős, körülbelül 100 centiméteres duzzasztási szintet okozó hódgát visszaduzzasztott a patak régi mederágába, amelybe a gazdálkodó beleszántott. Az ennek eredményeként jelentkező elöntéseket a gazdálkodó kárként jelezte a vízügy és a Természetvédelmi Intézet felé. Az 5 méteres hagyássáv itt is hiányzik a patak mentén. Bejárásunkkor azt tapasztaltuk, hogy a víz körülbelül 30 cm apadt és a gát mellett az elöntés ebben az állapotban nem okozott problémát. Ez egy fontos tapasztalat a hódgát jövőbeli vízszint-szabályozásának tervezése szempontjából. A helyszínen sajnos az inváziós nutria hullatékát is megtaláltuk.
“Tanulmányút Szlovéniában 2025 – V.” Tovább olvasása
2025. márc. 11.
16. Komarnik jezero (Szúnyog-tó)
Tó eredeti rendeltetése árvízi tározó. Tehát képesnek kellene lennie a nagy vizek befogadására. Ugyanakkor szintjét halgazdálkodási célból magasabban tartják, a Természetvédelmi Intézet is ennél alacsonyabb vízszintet javasol. A tó madárvédelmi terület is, nincs horgászat, illetve költési időben a töltést nem lehet kaszálni, és tilos a tavat trágyázni (bár érezni a trágyaszagot). Régebben pézsmapocok üregei okoztak konfliktust, ám a pézsmapocok az uhu miatt visszaszorult. A helyszínen vidra életnyomaival találkoztunk, bár itt is a hód a föld konfliktusforrás. Minden évben októberben lehalásszák a tavat, a leeresztő csatornánazonban 100 méterre a tótól egy 50 centiméteres duzzasztási szintű gát duzzasztja vissza a vizet, ami akadályozza ezt a lehalászás. Távolabb még egy kis gát található. Terepbejárásunkkor azt tapasztaltuk, hogy mindkét gáton bontás vagy elmosódás nyomai láthatók. Az is megállapítható volt, hogy a levezető árok nem optimális élőhely a hód számára, hiszen a partoldalon nagyon kevés a fásszárú növényzet, így a hód vélhetően az itt található régi patakmederágra vagy a tóba fog átmenni. Ezáltal a visszaduzzasztás problémája vélhetően magától megoldódik, de új problémák keletkezhetnek a tónál és annak töltésében. A helyiek elmondása szerint a területen élőhelyvédelmi problémák is jelentkeznek: a patakmederhez minden évben közelebb szánt a gazdálkodó, a rét és a mocsár lassanként eltűnik.
“Tanulmányút Szlovéniában 2025 – IV. rész” Tovább olvasása
HódTérkép Blog 