Az alcsútdobozi arborétumban kirágott fáról küldött fotókat tél végén egy adatközlőnk. A patakparton talált megrágott fa jól jelzi a hód jelenlétét a területen.
2026. június 23-án az Egererdő Zrt. Szilvásváradi Erdészete szakmai napot tartott, „Kisléptékű vízmegtartás erdei környezetben” címmel. Az akkreditált képzést szakmabelieknek és érdeklődőknek hirdették meg, melyen az erdei vízvisszatartás fontossága és gyakorlati megvalósítási lehetőségei voltak fókuszban.
A Mecsek környékéről egyelőre kevés adatfeltöltés érkezett a hodterkep.hu weboldalra. 2025 decemberében a Kovácsszénája melletti víztározónál megtalált hódéletnyomokról küldött észlelést a Kovakő Egyesület.
A Körösök mentén először 2017-18-ban került sor a hódállomány felmérésére (Juhász 2018, önkéntes munka). Ezt a felmérést a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Hódok monitorozása közcélú programjának keretében először 2021-22-ben, majd 2025-26-ban ismételtük meg. A felmérés 2017-18-ban 99,7 km, 2021-22-ben 218 km, 2025-26-ban 145,5 km összesített hosszúságú vízfolyásszakaszokat érintett. Az alábbi ábrán bemutatjuk a hódterritóriumok számának időbeli változását. A táblázatban pedig a legutóbbi felmérés alapján a Fekete-, Kettős-, Sebes- és Hármas-Körös esetén becsült összesített territóriumszámot ismertetjük. Az alábbi szakaszok esetén a táblázatban szereplő adatok a 2025. decemberi állapotot mutatják: Kettős-Körös – Békési duzzasztó alatt, Sebes-Körös – Körösladányi duzzasztó alatt, Hármas-Körös – Békésszentandrási duzzasztó fölött. A többi szakasz esetén az adatok a 2026. áprilisi állapotra vonatkoznak. Az eredmények alapján látható, hogy a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest nem történt jelentős növekedés a hódterritóriumok számában. A Békési duzzasztó fölötti szakaszok esetén a 2017-18-as alacsony értékek ahhoz köthetők, hogy a hód csupán néhány évvel korábban jelent meg az ottani vízfolyásszakaszokon. Felmérésünk az aktívan használt várak, kotorékok és friss rágások felmérésén alapul.
Juhász Erika és Kanizsay Borbála Köszönjük a kutatásban való közreműködést Czabán Dávidnak, Bencze Dávidnak, a KHESZ halőreinek, Jankulár Zsoltnak, Nemes Attilának és Szentesi Attilának.
2025 novemberében figyelte meg először Schmidt Gábor a hód életnyomait Törökbálinton, a Hosszúréti-patakon. Rágásnyomok, hódgát és hódcsapa alapján következtetett a rágcsáló jelenlétére.
A Galga-patakról küldött észlelést Varga Gábor 2025. novemberében. A nyár folyamán észlelte először a hódok jelenlétére utaló nyomokat. Az adatközlő megfigyelése alapján 5 gát található a területen.