Az előző blogbejegyzés folytatásaként most következzenek Piros Dávid további megfigyelései, amelyeket a hodterkep.hu weboldalra töltött fel.

A Devecser nyugati részén a Torna patakba torkolló Csigere patakon is él hód a feltöltött adatok alapján.

Csigere patakon északra továbbhaladva egy hódgát segítségével állandó elárasztás alatt van a terület.

Piros Dávid ezt írta:

„A duzzasztás hatására a partoldal alámosás miatt leszakadt.”

Északra felé haladva a patak fentebbi szakaszán további két gát állandó elárasztást okoz, valamint itt szintén beszakadt a partoldal az alámosás miatt. Az duzzasztott víz miatt a gázlón az átjárás ellehetetlenült.

A Csigere patak a Széki-tó délkeleti oldalára eső szakaszán 2019 óta figyelhető meg a hód, amely három gáttal állandó elárasztást hoz létre.

Keleti irányba haladva a Csigere patakon további négy hódgát épült.

A Csigere patak Bakonygyepes településtől északra levő szakaszán 2020 óta három gát állandó elárasztás okoz.

A nyirádi Kigyós-patakon szintén regisztrálta Piros Dávid a hódélőhelyet, ahol egy gát, valamint régen kidöntött és rágott fák találhatók.

Az előző hódélőhelytől északra további két gát újabb élőhelyet jelez.

A Kigyós-patak nemeshanyi szakaszán 2017 óta megfigyelhető a hód, az észlelő három gátról számolt be a szakaszon.

Végül következzenek a bodorfai részről, szintén a Kigyós-patakon megfigyelt hódnyomokról készült képek.

A részletes leírás mutatja, hogy a területen jelentős számú hódélőhelyre utaló nyom található. Jelenleg a becslések szerint 10-11000 hódegyed él Magyarországon. A kisvízfolyások letelepedésre alkalmas szakaszainak gyakorlatilag minden részét elfoglalta egy hódcsalád. Számos helyszínen konfliktusos helyzetek alakulnak ki. Jól látható, hogy valóban nem halogatható egy országos hódstratégia kialakítása, amely alapján bármely terület menedzsment programja elkészíthető lenne, a konfliktushelyzetek megoldására pedig szakszerű és kidolgozott módszerek lennének alkalmazhatók.