Nutria – Vízhez kötődő inváziós fajok I.

Az idegenhonos özönfajok jelentik napjainkban a legnagyobb veszélyt a biológiai sokféleségre nézve. Magyarországon is számos ilyen természetvédelmi és gazdasági veszélyt hordozó, jelentős károkat okozó faj van jelen. Ezek közül a projektünk során olyan idegenhonos inváziós emlősfajokkal foglalkozunk, amelyek vízhez kötődő életmódot élnek. Sorozatunkban szakirodalmi adatok alapján bemutatjuk ezen fajok jellemzőit, életmódját, elterjedését.

Elsőként a nutria (Myocastor coypus), másnéven hódpatkány, mocsári hód kerül bemutatásra. A faj Nyugat- és Közép-Dunántúlon már általánosan elterjedt, további térnyerése pedig folyamatosan zajlik. A megtelepedésével összefüggő természetvédelmi és gazdasági károk nagy léptékű, hatékony beavatkozások megvalósítását sürgetik.

A Dél-Amerikából származó, szemiakvatikus életmódú, nagytestű rágcsáló a világ egyik legjelentősebb inváziós emlősfaja (1), amely napjainkban Ausztrálián és az Antarktiszon kívül minden földrészen megtalálható. (2)

Leírása:

Nagyméretű rágcsáló, testtömege 5-9 kg, testhossza 40-60 cm, a farka 30-45 cm hosszú, hengeres (a patkány farkához hasonlóan), valamint pikkelyek és serteszőrök fedik. Testét barna-sárgásbarna szőr fedi, világosabb pofáján fehér bajusszőrök találhatók. A mellső lába rövid, úszáshoz nem használja, hátsó lába jóval nagyobb és ujjai között úszóhártya található, melynek köszönhetően a nutria kiváló úszó. Úszás közben a feje kilóg a vízből, de legtöbbször a háta és a farka is látható. Nagyméretű metszőfogai sárga színűek, és mivel a fogzománcot vas erősíti, ezért kemények is. Látása gyenge, inkább hallásával tájékozódik a környezetéről. Amennyiben veszélyben érzi magát, elsődlegesen fürge mozgással víz alá bukva elmenekül, de ha erre nincs lehetősége, agresszív viselkedésével veszélyes sérüléseket tud okozni. (8)

Élőhelye:

Állandóan vízzel borított területek környékén, folyók, patakok, kisebb-nagyobb tavak, valamint különösen nádasok és mocsarak mellett él. (3) A víztől ritkán távolodik el 100 m-nél távolabb. A vízpartba ásott üregben él, amely üreg akár 40 cm átmérőjű és 1-2 m hosszú is lehet. Az üregásási tevékenységével a hódhoz hasonlóan veszélyeztetheti az árvízvédelmi töltések, gátak állékonyságát. A nádasokban való táplálkozása és pihenése során kárt tehet az ott élő madarak fészkében, elpusztíthatja a tojásokat is. Általában szürkületkor és éjszaka aktív, megfigyelése nehéz. Táplálékszegényebb időszakokban többször előfordul, hogy napközben sem megy vissza az üregébe. (8)

Szaporodása:

Szapora állat, évente 2-szer akár 2-9 utódot nemz. 4 hónapos koruktól ivarérettek és egész évben termékenyek. A hidegebb telek és az ennek köszönhetően gyengébb egészségi állapotú nőstények következtében csökkenhet a szaporodási rátája, de az enyhébb telek nem veszélyeztetik az embriókat. Bár fogságban akár 15-20 évig is elél, vadon ritkán éri meg a 3 éves kort. (8)

Táplálkozása:

A nutria alapvetően opportunista növényevő, csak kivételes, véletlenszerű esetekben vesz magához állati eredetű táplálékot, főképp rovarokat (növények elfogyasztása közben), vagy édesvízi kagylófajokat és rákféléket. Növényi gyökerek, rizómák és gumók fogyasztása a téli túléléséhez elengedhetetlen. Mellső lábait használva, akár azokkal ásva szerzi meg táplálékát. Általában a vízben tartózkodva táplálkozik, de előszeretettel pihen és eszik hódvárak tetején is. A vizes élőhelye közelében megtalálható mezőgazdasági terményeket és füveket is fogyasztja, jelentős gazdasági károkat okozva ezzel. (8)

Elterjedése:

Világszerte számos tenyésztőtelepet hoztak létre szőrmekészítési céllal. Az innen kiszabaduló példányok sikeres megtelepedése következtében Európa legtöbb országában élnek populációi, a skandináv országok kivételével, ahol a kemény, hideg telek miatt nem tudott elterjedni a faj. (2) A klímaváltozás következtében egyre enyhébbé váló telek miatt ma már Magyarországon is áttelelő, sőt szaporodó állományok vannak jelen. Legfőképp az ország nyugati felében, Zala vármegyében, a Kisalföldön figyelhetők meg, de az elmúlt időszakban már Budapestről és a Kiskunsági Nemzeti Park területéről is jelentették az előfordulását. (4)

Károkozása:

A nutria az ásásával jelentős károkat okozhat a vízfolyások töltéseiben, illetve táplálékszerzés közben mezőgazdasági területeken. (2) Észak-amerikai megfigyelések szerint jelentős pusztítást végezhet akár a kukorica-, lucerna-, cukorrépa-, búza-, árpa-, dinnyeföldeken is. (8) A vizes élőhelyekre, a mocsarak és nádasok növényvilágára is veszélyt jelent a táplálkozásával és az ásása miatt bekövetkező parterózióval. Emberre és tenyésztett állatállományokra, illetve egyéb vadállatfajokra veszélyes parazitákat hordozhat. (2) Mindezek következtében az Európai Unióra veszélyt jelentő inváziós fajok jegyzékére is felkerült. (5) Természetes ragadozója a farkas, mellyel magyarországi elterjedési területe nem fed át.

Honlapunkon (https://hodterkep.hu/upload-semiaquatic-mammals) adatokat gyűjtünk a vízhez kötődő emlősfajokról (hódról, nutriáról, amerikai nyércről, pézsmapocokról) az Ökológiai Kutatóközpont HódTérkép programjában. Az önök megfigyeléseire is kíváncsiak vagyunk a listában szereplő fajok előfordulási helyei és hatásai kapcsán.

Az alábbiakban néhány nutriákkal kapcsolatos adatközlői történetet olvashatnak:

Hód és nutria Tatán – Adatközlői történetek XLVI.

Nutriák Győr-Moson-Sopron vármegyében – Adatközlői történetek XXX.

Felhasznált irodalom: