Sorozatunk következő részében a Magyarországon idegenhonos pézsmapockot mutatjuk be.

A pézsmapocok (Ondatra zibethicus) Észak-Amerikában őshonos rágcsáló emlősfaj, amely a hódhoz hasonlóan ökoszisztéma-mérnök faj, azaz élőhelyét jelentős mértékben át tudja alakítani, a saját igényeinek megfelelően.

1905-ben telepítették be Európába, 1920-ban már Magyarországon is jelen volt. (1)  Az európai kontinensre való betelepítése után hamar elterjedt a földrész északi, keleti és középső régiójában. (2)

Leírása

A szemiakvatikus életmódhoz tökéletesen alkalmazkodott testfelépítéssel rendelkezik. A metszőfoga előtt elhelyezkedő ajkak biztosítják a víz alatti rágás lehetőségét, a hátsó lábain az ujjak között úszóhártya feszül, valamint akár 20 percig is képes a víz alatt tartózkodni. (3) Testhossza 25-36 cm, farka pikkelyes, csupasz, fiatalabb korában hengeres, később oldalról lapított. Bundája színe szürkés-vöröses-barna. a hosszabb erős koronaszőrök miatt „kócos” kinézetű. (4)

Élőhelye

A pézsmapocok megtalálható sós és édesvízi tavaknál, nagyobb és kisebb folyóvizeknél, mocsaras területeken. A hódhoz hasonlóan a terület adottságaitól függően a vízpartok falába ás magának üreget, melynek bejárata a víz alatt van. A fő lakóürege a vízszintje feletti magasságban helyezkedik el, ha szükséges, ennek eléréséhez növényekből épít várat. A táplálkozáshoz és a fészeképítéshez különböző struktúrákat épít. (3)  A megfelelő élőhelyen nagy egyedsűrűség alakulhat ki, akár 40 egyed is élhet egy hektáron. (3)

Szaporodása

Évente többször is lehet alom, amelyben akár 5-11 kölyök is lehet.

Táplálkozása

Elsődlegesen növényevő állat, főként vízinövényeket fogyaszt. Táplálékszegény időszakokban állati eredetű táplálékot is magához vesz, például kagylót, teknőst, egeret, apróbb madarakat, békákat és halakat. (3)

Elterjedése

Magyarországon mindenhol elterjedt volt. Egész évben vadászható faj, tilalmi ideje nincs. A legkorábbi elérhető, 1995-ös vadgazdálkodási adattár adatai alapján 3838 egyedet lőttek Magyarországon. Ez a szám folyamatosan csökken, 2000-ben már csak 1370 darabot, a 2022-es évben 8 egyedet lőttek ki, tehát folyamatos és jelentős állománycsökkenés figyelhető meg. (5)

Károkozása

A nagy populációsűrűség és az ökoszisztéma-átalakító hatása miatt jelentős károkat okozhat egy adott területen. Ásásával gyengíti a vízpartok falát, táplálkozásával és építő munkájával a vízinövényzetet károsítja és csökkenti. (3)

Honlapunkon (https://hodterkep.hu/upload-semiaquatic-mammals) adatokat gyűjtünk a vízhez kötődő emlősfajokról (hódról, nutriáról, amerikai nyércről, pézsmapocokról) az Ökológiai Kutatóközpont HódTérkép programjában. Az önök megfigyeléseire is kíváncsiak vagyunk a listában szereplő fajok előfordulási helyei és hatásai kapcsán.

Felhasznált irodalom

1. Csorba Gábor: Mit csinálnak az emlős özönfajok Magyarországon, in Báldi et al.: Behurcolt és invazív állatok Magyarországon, Magyar Tudomány 2017 https://real.mtak.hu/62872/1/B%C3%A1ldi%20et%20al.%202017%20Magyar%20Tudom%C3%A1ny.pdf
2. Gintaré Skyriené – Algimantas Paulauskas: Distribution of invasive muskrat (Ondathra zibethicus) and impact on ecosystem, Ecologija 2012 Vol. 58. No. 3. P. 357-367 https://gamtostyrimai.lt/wp-content/uploads/2022/06/352_724341bcbb85e7b0a7dbb27c492b5bad.pdf
3. Cassola F.  2016. Ondathra zibethicus. The IUCN Red List of Threatened Species in 2016 https://www.iucnredlist.org/species/15324/22344525#habitat-ecology
4. https://www.inaturalist.org/taxa/45763-Ondatra-zibethicus
5. prof. Csányi Sándor (szerk.): Vadgazdálkodási Adattár 2022/2023 vadászati év, Országos Vadgazdálkodási Adattár Gödöllő http://www.ova.info.hu/vgstat.html