Nemzetközi hódmenedzsment tanulmányút az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság területén

Írta: Dr. Jandrasits László, Gruber Ágnes és Dr. Juhász Erika

2024-ben elindítottunk egy kezdeményezést annak érdekében, hogy elősegítsük a nemzetközi tapasztalatcserét a hódhatások szakszerű kezelése kapcsán. Szlovén, osztrák és magyar szakemberekkel közösen tanulmányutakat szerveztünk az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (ŐNPI) területén, Szlovénia magyar országhatárral szomszédos részein, Burgenlandban, valamint Stájerországban. Első összefoglalónkban az ŐNPI területén szerzett tapasztalatainkat mutatjuk be.

A tanulmányútra február 7-én került sor, az ŐNPI munkatársainak vezetésével hét hódélőhelyet ismertünk meg. A programon a szlovéniai Lutra Intézet munkatársa, valamint Stájerország és Burgenland hódmenedzserei is résztvettek.

Elsőként a Hársas-patak máriaújfalui É-i külterületi és közút menti szakaszát látogattuk meg, ahol változatos konfliktushelyzetek jelentkeztek az elmúlt években:

bal és jobb parton lévő szántószélek elárasztása
szomszédos szántókról kukorica, repce elhordása
jobb parton lévő dísznövénytelep szélének elárasztása
bal parti lucos és puhafás liget elárasztása, fák kidöntése
jobb parti túlnőtt karácsonyfás és lucfenyő erdősáv patak közeli részének elárasztása
hódváltókon 3 helyen hurkok elhelyezése
közúti hídnál a hídlábak áztatása, vízszint nem kívánatos mértékben való megemelése
aggodalom lakossági, önkormányzati részről nagyvizes, áradásos időszakban a gátak visszaduzzasztásától a déli lakott övezeti telkeknél

A 2022-es állapotról itt láthatnak egy videófelvételt. A konfliktusokra reagálva 2024-ben engedélyezett gátbontások történtek a területen, melyek a híd alatti és fölötti hódélőhelyet érintették. A Hársas-patak a hódok tevékenysége által erősen átformált vízfolyás, a konfliktusos területtől távolabb látványos hódgátak találhatók, melyek ilyen jelentős konfliktushoz nem vezetnek, ellenben értékes élőhelyeket tartanak fenn. A 2023-as csapadékos időszakban, a Rába augusztusi árvizekor sem érkezett panasz, bejelentés a patak hódgátak miatti kilépésről.

Hódtó a Hársas-patak mentén. Fotó: Juhász Erika

Hódvár a Hársas-patakon. A vár közelében nutriákkal is találkoztunk. Fotó: Juhász Erika

Kirágott és elöntött fák a Hársas-pataknál

Utunk ezt követően a Hársas-patak Hársas-tavi torkolati szakaszához vezetett, ahol a vízparti fák egy részét dróthálóval, más részét műanyaghálóval védik. A fák kidöntése zavarja a tóparton kiránduló és horgászó embereket, esztétikai értékben esik kár, valamint a járókelők félnek attól, hogy szeles időben egy-egy befaragott fa kidőlése veszélyes helyzetet okozhat. Örvendetes, hogy megtörtént az előrelépés, és számos törzs egyedi védelmére sor került. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a műanyagháló nem kínál teljes védelmet a rágáskár ellen, mindenképpen dróthálót lenne fontos használni minden törzs esetén.

Hódrágás elleni védekezés a Hársas-tónál. Fotó: Juhász Erika

Harmadik helyszínünk a Hársas-patak Apátistvánfalva Balázsfalui részén volt, ahol a hód a máriaújfalui helyzethez hasonlóan néhány méterrel egy közúti híd után épített gátat, kotorékai pedig megközelíthetik a közutat, aminek következtében az út rézsűjében keletkezhet kár. Rövid egyeztetés után arra jutottunk, hogy a rendszeres gátbontás helyett két hosszabb távon működő, szakszerű megoldás kínálkozik a probléma kezelésére: 1) a gát tetejének megbontásával minimum 6 m-es műanyagcső behelyezése, szükség esetén a csővég rácsos védelme; 2) a gát egyszeri teljes elbontása, speciális villanypásztor telepítése a meder fölött a visszaépítés megakadályozása érdekében. Ezek a módszerek szlovéniai és ausztriai tanulmányútjaink beszámolóiban kerülnek részletesen bemutatásra ottani, sikeres beavatkozások ismertetésekor.

Hódvár a közút közelében. Fotó: Juhász Erika

Ezt követően Orfaluban egy közút melletti kisvízállást (tókát) tekintettünk meg, ahol szintén megjelent a hód. Az út alatti kotorékásás, valamint a nyárfák közútra és villanyvezetékre való döntésének lehetőségét veszélyes helyzetként ítéltük meg. Mivel az élőhely nagyon kicsi kiterjedése és időszakos vízellátottsága miatt valószínűleg nem alkalmas a hód tartós jelenlétére, ezért az itt élő példány áttelepítését javasoltuk.

Intenzív hódtevékenység a tókánál. Fotó: Juhász Erika

A fokozottan védett Sásos-tó volt a következő állomásunk Farkasfán, mely egy igen értékes flórával és faunával rendelkező mocsári élőhely. A mocsarat a Huszászi-patak kíséri, ahol lakossági kérésre, elöntésből és rágásból eredő károk miatt hódgátak eltávolítására került sor. A hódok újra kimélyítettek egy korábban betemetett levezetőárkot a patak és a mocsár között, csapájuk csatornaként funkcionált, mely a duzzasztott patakmederrel való aktív kapcsolat révén támogatta a mocsár vízutánpótlását. A gátak elbontásával ez a kis hódcsatorna szárazra került, szerepe megfordult és már kedvezőtlenül érinti a mocsár vízszintjét. Javasoltuk a csatorna homokzsákokkal és agyaggal való eltömését, amely rövidesen meg is történt. Hosszútávon fontos lenne olyan megoldást kidolgozni a hóddal összefüggő konfliktusok kezelésére, mely lehetővé teszi a felszíni víz és a talajvíz optimális szintjének fenntartását a természetvédelmi szempontból kiemelt értéket képviselő
vizesélőhelyen. Megtekintettük a mocsár déli részén található úszó tőzegmohalápot és a kereklevelű harmatfű egy állományát. Ugyanitt véletlenül egy hódvárra bukkantunk.

Feltöltőárok vagy lecsapolóárok? Attól függ, hogy duzzasztja-e hódgát a patakot. Fotók: Juhász Erika

Az árok homokzsákkal való elzárását a nemzeti park elvégezte, a probléma megszűnt. Fotók: Dr. Jandrasits László

Néhány kép a Hársas-tó élővilágáról. Bal oldal: a jégkorszaki reliktum kereklevelű harmatfű. Jobb oldal: A területen igen jelentős szaporodó állománnyal rendelkező mocsári békák nászruhában. Fotók: ŐNPI archívum

Felsőmarác településen csapadékos időben az északi bekötőút olykor víz alá kerül, a települést pedig 7 km kerülővel lehet megközelíteni. Felmerült, hogy ez összefüggésben lehet a Berki-patakon található hódgátakkal, de ez a jelenség már a hódok érkezése előtt is ismert volt. Geodéták kimutatták, hogy a patak ásott medre magasabban fut, mint a mellette található szántó, így a nagy mennyiségű csapadékvíz a szomszéd település irányából a szántón keresztül hömpölyög. A patak másik oldalán az ŐNPI vagyonkezelésében lévő rét található, amelyre a hód kivezető csatornákat ásott a patakból. A terület benne van az AKG programban, így kaszálás idején a kivezető csatornákat elzárták, a hódgátak szintjét pedig kézi erővel csökkentették. A terület nagy részét így is kivették a támogatható kategóriából az állandó vízborítás miatt, de a program idén lejár, így már csak az idei évben van kötelezettség a kaszálásra. A tanulmányúton résztvevő csapattól az a javaslat érkezett, hogy meg kell vizsgálni, hogyan lehetne az ŐNPI rétjére kivezetni a vizet a szántó helyett, hogy kevesebb konfliktus legyen, itt pedig kialakulhatna egy új vizesélőhely.

Látványos hódrágások a Berki-patakon. Fotó: Juhász Erika

Elöntött rét a Berki-patak mentén. Fotó: Juhász Erika

Végül megérkeztünk a térség talán leglátványosabb hódökoszisztémájához. Kercaszomoron a Kerca-patakon épült hódgátat és a mellette lévő elárasztott területet tekintettük meg. A hód csatornát alakított ki egy éger-nyárfa ligethez, ezen közlekedve éri el a mindig újabban megkezdett fákat. A 2006-os patakrehabilitáció fenékküszöbére épített hódgát magassága lassan eléri a 2 m-t. A visszaduzzasztott víz azonban a rehabilitált meder felé sem tud tovafolyni, mert azon is újabb hódgátak vannak. A víz így a déli oldalon található egykori kaszálót árasztotta el, azon keresztül folyik, s csak mintegy 6-700 m megtétele után tér vissza a mederbe. Mostanra már a rét nyugati fele teljes szélességében víz alá került. megkezdődött a növényzet átalakulása is. A hódok kisebb medencéket is kialakítottak körtöltések építésével, ahol kb. 20-30 cm-rel az eredeti vízszint felé emelték a medence vízszintjét. Az itt kialakult vízvilág számos fajnak teremt kiváló életfeltételeket, javítja a környező területek talajvízszintjét, vízellátottságát, azonban kérdéses, hogy milyen hatást gyakorol a gyors folyású patak elővilágára (tegzesek, kérészek, folyami rák, szitakötők). A patakrehabilitáció sikeressége is megkérdőjeleződik, ugyanis a gátak és a patak elterelése miatt az északi gyepek szárazabbak lettek. Továbbá két irányból is konfliktusos a helyzet. A határmenti területek visszaduzzasztását a szlovén vízügyesek nehezményezik, a gyep elárasztása miatt a tulajdonost kellene kárpótolni, hiszen álltainak takarmányra van szüksége, és itt kaszálni nem lehet.