Október és november hónapokban a hódmonitoring terepi munkarészével foglalkozunk. Kijelölt vízfolyások egy részét vagy egészét járjuk végig, hódnyomok után kutatva. Szisztematikusan végigmegyünk, néhol végigküzdjük magunkat a patakpart mentén, ahol a csalános-szedres, helyenként patakpartig lehúzott kerítésekkel megfűszerezett terep sok izgalmat tartogat.

GPS koordinátákkal rögzítjük minden egyes megtalált üreg, hódvár, hódgát, és egyéb hódra utaló nyomok helyét, fényképpel dokumentáljuk a kialakított élőhelyek állapotát. Majd az otthoni utómunkálatok során térinformatikai rendszer segítségével berajzoljuk a jelek alapján feltételezett hódterritóriumokat.

A legutóbbi felméréseket az Őrségi Nemzeti Park területén végeztük. A Vörös-patak és a Hársas-patak jelentős része hódélőhely. Külterületen és a települések lakott részein egyaránt találtunk territóriumokat. Gyönyörű hódos élőhelyek, hódmocsarak alakultak ki a hódok gátépítő munkájának köszönhetően, azonban potenciális konfliktusos helyszíneket is rögzítettünk.

A terepi munka első napján a Vörös-patak Nemesmedves és Vasszentmihály településeket érintő szakaszát jártuk végig. Az osztrák határtól indulva természetvédelmi területen haladtunk és már az első métereken találtunk rágásnyomokat, csapát (hód által kijárt útvonal), beszakadt üreget.

Hamarosan elértük az első gátat, melyet több másik követett. A patak mentén haladva üreget és hódvárat is találtunk.

A település lakott részét elhagyva nemsokára egy igazi csodavilág következett. Gátak és körgátak segítségével kiterjedt mocsarat hozott létre a hód, amely számos élőlénynek nyújthat megfelelő és biztonságos élőhelyet. Jól érezhető castoreum szag jelezte a territóriumot.

Továbbhaladva Vasszentmihály felé újabb gátakat, beszakadt üreget és hódvárat, valamint rágásnyomokat figyelhettünk meg.

A települést elhagyva először régi rágásnyomokat, régi gátakat találtunk, majd újabb territórium jeleit fedeztük fel. A hódok területén nutriaüreget is láttunk. Rátót községbe beérve újra csak régebbi nyomokat találtunk. Az emlékpark területére, a patakpart közvetlen közelébe telepített tujákon is észrevettünk rágásnyomokat. A tuja a hódok egyik kedvenc csemegéje, így mindenképp érdemes hálóval megvédeni.

Az első napunk terepi része itt ért véget, a következő bejegyzésben a Vörös-patak és a Rába találkozásától indított szakaszt ismertetjük.