2024-ben elindítottunk egy kezdeményezést annak érdekében, hogy elősegítsük a nemzetközi tapasztalatcserét a hódhatások szakszerű kezelése kapcsán. Szlovén, osztrák és magyar szakemberekkel közösen tanulmányutakat szerveztünk az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (ŐNPI) területén, Szlovénia magyar országhatárral szomszédos részein, Burgenlandban, valamint Stájerországban. Második összefoglalónkban a szlovéniai tanulmányútról készült beszámolót olvashatják. A tanulmányútra 2024. február 8-9. között került sor.

A beszámoló szerzője Martina Vida, a szlovéniai Lutra Institute munkatársa, aki a hódokkal összefüggő konfliktusok megelőzése és kezelése érdekében nemzetközi jó gyakorlatok adaptálásával foglalkozik országukban, nem messze a magyar határtól.

Első nap

Programunk kezdetén Predanovci település területén a Logojca vízfolyáson lévő hódgátat néztük meg. A duzzasztott víztér szabályozását szolgáló hódgát-csőátvezetést 2024. február 3-án, szombaton szereltük fel. A község már decemberben megkeresett minket a termőföldeket elöntő hódgáttal kapcsolatban. A még nagyobb konfliktusok elkerülése és a vízszint csökkentése érdekében a hódgátba két (7,5 méter hosszú és 30 cm átmérőjű) szennyvízcsövet építettünk be. A cső végén egy vasketrecet helyeztünk el (magassága 1,3 m), amely a meder aljára van rögzítve, megakadályozandó azt, hogy a hódok eltömítsék a csövet. A területen már kb. 40-50 cm-t csökkent a vízszint, ezáltal a hódok számára megfelelő élettér fennmaradt, ugyanakkor a mezőgazdasági területeket már nem önti el a víz.

Látványos hódgát a Brezovski és a Logojca patakok találkozásánál. Fotó: Juhász Erika

Hódgát-csőátvezetés a Logojca patakon, a duzzasztott vízszint szabályozásának eszköze. Fotó: Juhász Erika

Ezt követően egy magas természeti értékű területen jártunk, az Orlovščak erdőkomplexumban, ahol megnéztük a Mura folyó régi ágán található hódgátat, amelybe már 2023 áprilisában beépítettük a vízszintcsökkentőt. Črenšovci község keresett meg minket a területen, az elöntött erdőterület miatt. A konfliktus csökkentése és a magántulajdonban lévő elöntött erdőterületek vízmentesítése érdekében egy 9 méter hosszú és 315 mm átmérőjű csövet illesztettünk a gátba. A gátat azóta is kamerákkal figyeljük. Ezen a területen felhívtuk a figyelmet arra, hogy sajnos történt beavatkozás a területen a csövek beszerelése óta, valakik részlegesen elbontották a gátat a sikeres problémakezelés ellenére.

A korábban megbolygatott vízszint-szabályozó eszköz az Orlovščak erdőkomplexumban. Fotó: Juhász Erika

Harmadik állomásunk a Stara Mura és a Libovija vízfolyások találkozásánál lévő Hotiza település volt, ahol megnéztük a hódgátat, amelybe 2023 novemberében építettünk be vízszintszabályozót. Ezen a helyen a termőföld tulajdonosa keresett meg minket, mert földjét az elöntött részén nem tudta megművelni. A vízszint csökkentése érdekében 9 méter hosszú, 315 mm átmérőjű csövet tettünk a gátba. A cső végére vasketrecet (magasság 75 cm) helyeztünk el, hogy a hód ne tömítse el a csövet. Ezen a helyen a művelt földterület széle még részben elöntött, ezért a gátba még egy csövet kell majd tennünk.

Csőátvezetés Hotiza településnél. Fotó: Juhász Erika

Negyedik helyszínünknek a Kapca és Mala Polana települések közötti területet választottuk, ahol a Libenica-patak mentén konfliktusok alakulnak ki. A hódoknak van egy kis gátuk a patakon, és a földtulajdonosok úgy vélik, hogy a hódgát miatt van viz a földjükön. A terület mocsaras, itt korábban (a hód visszatérését megelőzően is) elsősorban vizes rétek és árterek voltak, amelyeket aztán összezsugorítottak és inetnzíven művelt mezőgazdasági területté alakítottak. A víz még mindig ott marad ezeken a területeken. Ezen a helyszínen a tanulmányút egyik vendége azt tanácsolta, hogy ássunk kézzel egy kis csatornát, amelyen keresztül az egykori meder mentén vezetjük át a vizet az erdőn keresztül, és ez valószínűleg bizonyos mértékben hozzájárul a viz levezetéséhez.

Ahol szántó és égeres találkozik a tájban, ott a vízzel kapcsolatos konfliktus kialakulása nem meglepetés. Helyszín: Kapca és Mala Polana települések között. Fotó: Juhász Erika

A nap végén megnéztük a Črnec-patakot Mala Polana faluban. A környéken elsősorban az volt a célunk, hogy a hódcsatornákat és néhány védőintézkedést szemrevételezzünk, amelyeket a helyi tulajdonosok már maguk készítettek.

Második nap

Kirándulást tettünk a Muraerdőben és két Mura holtág mentén, melyek a Muriša és a Sakastaš. Mindkét holtág mellett jól láthatóak a hódrágás jelei.

Tájkép a Muraerdőben. Fotó: Juhász Erika

Második helyszínünk a A Patku-tó nevezetű holtág és a Mura folyó egy ága volt. Megtekintettük a környéken található hódvárakat és a Mura töltésébe ásott hódüregeket. A gáton lévő lyukakat mielőbb ki kell javítani, főként azért, mert Benica falu területén a nagyvízi gát már így is rossz állapotban van.

Az ilyen helyszíneken sürgős beavatkozás szükséges. Hód által megfúrt árvízvédelmi töltés a Mura mentén. Fotó: Juhász Erika

Hódvár a Patku tónál. Fotó: Juhász Erika

A harmadik helyszínnek a Petišovci melletti Mura szakaszt választottuk, ahol a Mura folyó menti hódnyomokat és egy kis mellékágat néztünk meg.

Hódélőhely Petišovci mellett. Fotó: Juhász Erika

Ezt követően kvicsbányákat és a Nagy Parlag holtágat ismerhették meg vendégeink. Itt hód- és nutria nyomokat néztünk meg.

A nutria gyorsan terjedő inváziós fajunk. Lábnyomainak és életnyomainak felismerését a magyarországi természetvédelmi szakembereknek is el kell sajátítaniuk. Fotó: Juhász Erika

A tanulmányutat a Kót nevezetű faluban zártuk, ahol hódnyomokat, hódvárat és gátat néztünk meg a Mura folyó egy ága mentén.

Hódgát Kót közelében. Fotó: Juhász Erika

Írta: Martina Vida