Szerzők: Réder Ferenc és Juhász Erika
2024-ben elindítottunk egy kezdeményezést annak érdekében, hogy elősegítsük a nemzetközi tapasztalatcserét a hódhatások szakszerű kezelése kapcsán. Szlovén, osztrák és magyar szakemberekkel közösen tanulmányutakat szerveztünk az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (ŐNPI) területén, Szlovénia magyar országhatárral szomszédos részein, Burgenlandban, valamint Stájerországban. Harmadik összefoglalónkban a burgenlandi tanulmányútról készült beszámolót olvashatják. A tanulmányútra 2024. április 8-án került sor. Clemens Trixner (Hódmenedzsment Burgenland Régió, Naturschutzbund Burgenland) mutatta be nekünk az élőhelyeket.
Első állomásunk a Hoppachbach kisvízfolyás volt. Ezen a teljes mértékben agrár területen folyó kisvízfolyáson fő konfliktus a hód járatfúró tevékenységéből adódik. Az átázó hódjáratok könnyen beszakadnak, a hidat, az átjárót könnyebben alámoshatja a víz. A konfliktusok indirekt módon, természet-helyreállítással részben már sikerült megoldani. A Budapestre vezető autópályaépítés kompenzációjaként megvásárolták a vízfolyások két oldali 10 méteres sávját, így azon elvileg nehéz mezőgazdasági gépjárművek sem közlekedhetnek, tehát a part mezőgazdasági járművek alatti beszakadásának veszélye nem áll fenn. A híd védelmére pedig egy rácsszerkezetet terveztek a földbe süllyeszteni a híd lába mellett, hogy ne fúrhasson alá a hód. Itt a tartományi hódmenedzsernek lesz még feladata, mert a helybéliek az intézkedések ellenére is elbontották a hódgátat. A hódmenedzsment nemcsak technikai megoldások alkalmazásáról áll, hanem a helyiekkel folytatott kölcsönös párbeszéd is nagyon fontos eleme ezen feladatkörnek.

A Hoppachbach kisvízfolyás, partján 10 méter széles helyreállítási sávval. Fotó: Juhász Erika
Utunk a Limbach kisvízfolyás Königsdorf alatti szakaszára vezetett tovább. Ez a terület sok szempontból mintaértékű, tervezési, megvalósítási jógyakorlat. Itt is bebizonyosodott az, hogy a patakártér helyreállítása és a hódokkal kapcsolatos konfliktusok kezelése kéz a kézben jár. A projekt elsődleges célja azonban egy harmadik szempont biztosítása volt: az árvízvédelem. A Limbach kisvízfolyás korábban gyorsan, egyenes mederben folyt le a Lapincsba, ehelyett a projekt keretében megtörtént egy régi holtág visszakötése. A vízfolyás jelentős mélyítése helyett annak szélesítése mellett döntöttek, továbbá jelentős zöld gyepsávot alakítottak ki a meder mellett. Az eredeti keskeny meder meghagyása mellett, azt több helyen kinyitották, kiöblösödéseket hoztak létre. A hóddal kapcsolatos konfliktuskezelést segíti az értékesebb fák dróthálóval való védelme, továbbá az, hogy az átereszek lábazata kövekből, sziklákból készült – ebbe nem fúr a hód. A területen örömmel fogadják a hódot, mérnöki munkája látványos.

Csoportkép a résztvevőkről a Limbach vízfolyásnál. Fotó: Réder Ferenc

Egyedi törzsvédelem. Fotó: Juhász Erika

Sziklákból épült lábazat egy áteresznél. Fotó: Juhász Erika
Jennersdorf település fölött a Grieselbach kisvízfolyáson egy zöld tározóteret tekintettünk meg. Ennek a létesítménynek a célja, hogy a településre érkező villámárvizeket megfogja, a vizet szabályozottan, az árvízcsúcs apasztásával engedje tovább. Ugyanakkor a hód is létrehozott a területen egy tározóteret, gátjaival pedig az érkező vizet és annak hordalékát is lefékezte. Így az emberi tervezéssel ellentétesen jelentős feliszapolódás kezdődött területen, ezzel párhuzamosan pedig a hóddal való küzdelem is megkezdődött. Mivel a duzzasztott tározótér közepén a kotrás kivitelezhetetlen, ezért a patakot egy mély, ásott mederbe terelték a tározótér peremén. A hód azonban ezt is újragondolta, az új árok duzzasztásával megkezdte a víz visszaterelését az eredeti mederbe. Fontos hangsúlyozni, hogy a feliszapolódás problémáját alapvetően nem a hód természetes tevékenysége okozza, hanem egy tájhasználati hiba. A vízfolyás fölsőbb szakaszán partélig szántott mezőgazdasági területeket találunk (pl. kukoricaföldeket). Új konfliktusként jelenik meg, hogy a töltéshez túlságosan közel hozott hozott mesterséges mederben a hód a töltésbe is belefúr.

Tározótér Jennersdorf fölött. Fotó: Juhász Erika

Csatorna a töltésoldalban. Fotó: Juhász Erika

Visszaduzzasztás az eredeti patakmederbe. Fotó: Juhász Erika
Inzenhof mellett festői környezetben találkoztunk a hód szabad tájformáló tevékenységével. Ezt a völgytalpat kezelésbe megkapta a hód, munkájának eredménye is látványos, konfliktushelyzet pedig nem jelentkezik. A völgytalpat valamikor a területhasználatok végett lecsapolták, kiszárították. A lecsapolóárok a rét közepén húzódik, a fenntartási kotrások földanyagából szép lassan töltésjellegű depónia alakult ki a csatorna két partján. A területet kaszálással és erdőgazdálkodás révén hasznosították. Mit csinált a hód? Jó érzékkel a völgytalp felső pontján elhelyezett egy gátat és az elvezető csatorna vizét kétoldalra kinyomta a völgytalpra, aztán további gátak csatornába helyezésével megakadályozta a csatorna vízelszívó hatását.

Vadregényes vizesélőhely. Fotó: Juhász Erika

Friss gát. Fotó: Juhász Erika
Utunk végül a térség leglátványosabb hódélőhelyéhez vezetett, a Limbach kisvízfolyáshoz, annak Urbersdorf feletti szakaszára. Ezen a helyen a magánerdő-tulajdonos felismerte a jelentőségét a hód-ökoszisztémának, így itt a hód gyakorlatilag szabadkezet kapott az alkotáshoz. Egy csodálatos erdei völgy hód általi helyreállítását ismerhettük meg.
A Patakrevitalizáció oldalon megjelent részletes fotóriport állomásonként, az alábbi linkekre kattintva érhető el:
1. rész https://www.facebook.com/share/p/18PBqXVFht/
2. rész https://www.facebook.com/share/p/1DZrgQTsDn/
3. rész https://www.facebook.com/share/p/1Bud6rU26K/