Hódmenedzsment tanulmányút Stájerországban

Szerzők: Réder Ferenc és Juhász Erika

2024-ben elindítottunk egy kezdeményezést annak érdekében, hogy elősegítsük a nemzetközi tapasztalatcserét a hódhatások szakszerű kezelése kapcsán. Szlovén, osztrák és magyar szakemberekkel közösen tanulmányutakat szerveztünk az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (ŐNPI) területén, Szlovénia magyar országhatárral szomszédos részein, Burgenlandban, valamint Stájerországban. Negyedik összefoglalónkban stájerországi tanulmányútról készült beszámolót olvashatják. A tanulmányútra 2024. április 9-én került sor. Brigitte Komposch (Hódmenedzsment Stájer Régió, https://www.bibermanagement.at/) vezetett minket körbe a térség legtanulságosabb helyszínein.

A Söchau melletti patakvölgyben változatos konfliktusok alakultak ki a vízparti tájhasználat és a hód általi tájátalakító tevékenység találkozásakor. A hód gátépítő tevékenysége a természet számára visszaveszi a partélig szántott mezőgazdasági területek peremét, ami kedvez ugyan a biodiverzitásnak és a táj által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásoknak, de a gazdálkodónak bevételkiesést okoz. A területen vannak olyan gazdálkodók, akik támogatás fejében hajlandók egy 5 méter széles parti sávot kivonni a művelés alól; vannak, akik csőátvezetés beépítésével próbálkoznak; és sajnos olyanok is akadnak, akik a többiek kompromisszumkészsége ellenére csak a hódgátak illegális elbontásában látják a megoldást. Egy másik jelentős konfliktus a területen, hogy a hódok ki tudnak járni az almaültetvénybe. A sűrűn ültetett fiatal törzsek terített asztalt kínálnak nekik. Védelem hiányában a hódok néhány éjszaka alatt súlyos kárt okozhatnak a tulajdonosok több évtizedes munkájában. Szerencsére ezek a tulajdonosok is kapnak segítséget, a területeket kerítéssel vették körül, melynek alján 10-20 cm-es magasságban elektromos vezetéket feszítettek ki. A módszer sikeresen távol tartja a hódot.

Az agárterület és a felduzzasztott patak találkozása. Fotó: Juhász Erika

Leszáradt hódmocsár egy megrongált gát fölött. Fotó: Juhász Erika

Hód által kidöntött fák az almaültetvényben. Fotó: Juhász Erika

A növényzet karbantartása a hód ellen védő elektromos vezeték körül nem könnyű feladat. Fotó: Juhász Erika

Söchau-t követően Gersdorf település mellett álltunk meg, a Feistritz folyócska mellékágánál. A hódgát túl közel épült a főúthoz, így a megemelt vízszint az átereszt teljesen elborította, s félő volt, hogy egy nagyobb esőzéskor a víz az úton is átbukik, veszélyeztetve a közlekedőket. Itt a hódtól nem akartak megszabadulni, épp csak az volt a cél, hogy az áteresz szintje alá szabályozzák a duzzasztott szakasz vízszintjét. Ezt úgy lehetett elérni, hogy az úthoz legközelebb található hódgátat elbontották, a meder fölé, keresztirányban pedig egy elektromos vezetéket telepítettek napelemmel és akkumulátorral. A víz fölé kifeszített vezetékre további, a víz fölé lógó szálakat kötöttek, melyek megakadályozzák, hogy a hód hozzákezdjen a gát helyreállításához. Az úttól távolabb a hód szabadon folytathatja tájátalakító tevékenységét, a lentebb kialakított gátak már nem fogják visszaduzzasztani a vizet az útig.

Elektromos vezeték véd a hódgát szintjének emelése ellen. Fotó: Juhász Erika

Harmadik megállóhelyünk az Arnwiesenbach patakon volt, Untergroßau település felett. A területen a mezőgazdasági termelés biztosítása végett került sor hódgát-csőátvezetés telepítésére. Hegylábi környezetben a villámárvizeknek rendkívüli romboló erejük lehet, a hódgát összeomlásakor elszabaduló cső pedig műtárgyakat, hidakat rongálhat meg. A szakemberek kreatív megoldást találtak ennek kiküszöbölésére. Egy a mederbe rögzített stabil szerkezetet alakítottak ki, mely még akkor is a helyén maradt, amikor a villámárvíz nyom nélkül eltűntette azt a hódgátat, melyet az eszköz eredetileg szabályozott.

A hódgátat elvitte a villámárvíz, de a cső maradt. „Árvízbiztos” hódgát-csőátvezetés Stájerországban. Fotó: Juhász Erika

Végül Gleisdorf település felett látogattunk meg egy állandó vizű árvízi tározót a Rába balparti mellékvízfolyásán. A helyszín példaértékű, mintát ad a konfliktusok kulturált menedzseléséhez. Itt minden probléma felmerülésénél nem a hód eltávolításában, hanem a vele való együttélésben gondolkodtak, ennek megfelelően ötletes, jó mérnöki megoldásokat alkalmaztak. Ez a helyszín a helyi vízügy gondolkodását dicséri. A hód megjelenése után a völgyzárógát mederfelőli oldalának alját kirakták sziklákkal, ezzel megakadályozva a hód általi üregásást, és esztétikus partfalvédelmet alakítottak ki. A gát árapasztó túlfolyója speciális rács általi védelmet kapott a hód általi eltömítés ellen. A konfliktusok kezelését segítendő egy kezelőutat alakítottak ki a rács és a partfalvédelem megközelítéséhez. A hód a tározótérben hatalmas várat alakított ki, a tározótól feljebb pedig hódgátak és hódmocsarak láncolatát és hódcsatornák hálózatát figyelhetjük meg.