Az Őrségben végzett hódállomány-felmérés második napján Csákánydoroszlóból, a Rába és a Vörös-patak találkozásától indultunk. A patak kiszélesedve, vadregényes külalakkal érkezik a folyóba. A hódok munkája nyomát sokhelyütt látni, régebbi és friss rágások, hódvár és a jellegzetes castoreumszag bizonyítja, hogy aktív territóriummal van dolgunk.

A lakott területhez közeledve a patak már jóval keskenyebb, azonban így is kiváló élőhely a hódnak. Újabb vár, gátak, rágásnyomok jelzik a territórium foglaltságát, valamint egy szagdombot is találtunk.

A település szélén haladva rágások és beszakadt üregek sokaságát figyeltük meg. A szántóföldek és a lakott részek közötti keskeny sávon kanyargó patak megfigyelését nehezítette az embernagyságúra nőtt inváziós japánkeserűfű-rengeteg és a sűrűn nőtt kökény, ennek ellenére a territóriumokat sikerült azonosítani.

A település lakott részét elhagyva már jelentősebb számú nyomot lehetett látni, itt már több gát építésével alakította ki a hód a számára megfelelő élőhelyeket.

A nap végére értünk be Gasztonyba, ahol is egy nagy kiterjedésű hódmocsár alakult ki több kisebb hódgátnak és két nagyméretű körgátnak köszönhetően. A patak duzzasztott vize kitöltötte az arra alkalmas, mélyebben fekvő területeket, így tocsogós részeket és áramló szakaszokat hozva létre.

Az aznapi utolsó felvételeinket egy, a hódmocsárból előmászó, tőlünk 2 méterre legelésző nutriáról készíthettük.

Bejegyzést készítette: Kanizsay Borbála