2024 novemberében Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves vármegye kisvízfolyásain végeztem hódállomány- felmérést.

A Borsodi Mezőségre lefutó, bükki forrásokból táplálkozó patakok jelentős szerepet töltenek be a környék vízrendszerében. A történelmi idők során a Borsodi Mezőség felszíni vizekben gazdag, jó vízellátottságú, mocsaras táj volt, azonban az ember tájátalakító tevékenységével mind a felszíni, mind a felszín alatti vizek rendszerébe beavatkozott. Az emberi hatások, valamint a klímaváltozás okozta hatások miatt félő, hogy az egyre szárazabbá váló terület jelentős természetvédelmi értékei is veszélybe kerülnek. Az elmúlt évek során a hód sikeresen be- (illetve vissza-) költözött a területre, ökoszisztémamérnöki munkásságának köszönhetően javíthatja a terület vízháztartását, vízellátottságát és ezáltal segítheti a helyi értékes élőhelyek és az élővilág megőrzését. A monitoring során több kisvízfolyás bizonyos szakaszainak hódállományát felmértem, mely információk birtokában biztosabban lehet tervezni az esetleges pozitív hatásokkal. Jelentős konfliktushelyzetet egyelőre nem azonosítottam.

A Csincse patakon összesen nagyjából 6 km-nyi szakaszt jártam be, a bükkábrányi bánya alatti szakaszt az M3-as autópályáig, valamint a Vatta és Harsány települések közötti szakaszt.

Az autópályától indulva, a felmérés kezdetén jelentős számú rágásnyomot találtam, majd a Kis-Csincse torkolatának közelében üreg és beszakadt üreg, valamint az első gát jelezte a territóriumot. A parton az inváziós gyalogakác nagy egyedszámban képviseltette magát.

A Kis-Csincse torkolattól északnyugatra haladva nagyszámú rágásnyom, a magas partoldalban üregek és hatalmas beszakadt üregek jelezték az újabb territóriumot.

A Mezőkeresztest és Csincse települést összekötő útig tartó szakaszon gátat nem találtam. Az út túloldalán azonban már egy újabb gát felelt a vízduzzasztásért, és itt is rágásnyomok és üregek jelezték a terület foglaltságát.

A vasúti pályáig még egy újabb territóriumot sikerült beazonosítani, ebben a castoreum jellegzetes szaga is segített.

A felmérés következő szakaszát Vatta település sportpályájától kezdtem meg, ahol a pálya szélén elhaladó földút hídja alá épített hódgát jelezte a hódmocsár kezdetét.

A nagyobb gátak, illetve a becslés alapján 12, illetve 40 m hosszúságúra épített körgátak segítségével hatalmas kiterjedésű, helyenként hódtóvá mélyülő hódmocsár páratlan látványt nyújt.

A hódmocsár enyhén emelkedő partján óvatos léptekkel kellett haladni, mindenhol süllyedős talaj és potenciális, vagy már beszakadt üregek vártak. Sajnos az illegálisan lerakott szemétkupac elhelyezésére még pont volt lehetősége valakinek. ☹

A hódmocsárral szomszédos mezőgazdasági területek jelentős talajvízszint emelkedéssel érintettek, a többletvízhatás jól megfigyelhető. Azonban a 2023. évi légifelvételekkel (Google Earth) összehasonlítva a 2024-es felmérés eredményeit, csökkent ez a többletvízhatás.

A patak bejárt, közel 6 km-es szakaszán 6 territóriumot, 17 gátat és 2 várat sikerült azonosítani.

A bejegyzést készítette: Kanizsay Borbála