Kiskunhalas közeléből, a Dong-éri csatornán élő hódok nyomait rögzítette Kiss Tamás a hodterkep.hu oldalra.

A helyszínen, mely az ország egyik legszárazabb, félsivatagi kategóriájába tartozó részén, a Homokhátságon található, 2017 óta él a hód. A csapadékszegény, folyamatosan egyre szárazabbá váló terület kezelésére számos különböző terv született. A helyben levő kevés víz megtartása nagyon fontos feladat, nagy segítség lehet ebben a hód.

Így írt erről Kiss Tamás:

„A gátakkal hozzájárul a vízmegtartáshoz, egyelőre csak mederben, de vannak próbálkozások a csatornapart átmetszésére és a szomszédos rét/nádas elárasztására.”

A szürkeinfrastruktúra megoldások mellett a természet által támogatott folyamatokat is érdemes figyelembe venni, azokkal tervezni. A hódgátak segítségével megnövekedhet a területen a víz tartózkodási ideje, ezáltal segíti a talajba szivárgást, javítja a környék vízelátottságát.

Áprilisban az alábbi friss információkat kaptuk az adatközlőnktől:

„Jó két hete jártam arra, friss rágások és masszív gát tanúskodik róla, hogy a hód továbbra is itt él. Anno valószínűleg a Tisza felől érkezett, amikor még átmenetileg a Kiskunhalasról induló és vagy 70 km-en át a Tiszáig kanyargó Dong-ér csatorna vize egybefüggő volt. A szárazodás és a talajvízszint csökkenés miatt azonban a Harkakötöny és Jászszentlászló közötti közel 20 km-es szakaszon már hosszú évek óta szárazon áll, a medrét több helyen birkákkal legeltetik… A Kiskunhalas-Harkakötöny közötti kb. 12 km-es víztükör sem mindig összefüggő. A hód azon a szakaszon van, ami a Kiskunhalasra hulló csapadék mellett már a város tisztított szennyvizét is már tartalmazza, így, ha nem is bőséges, de állandó vizű. Jó 6 éve ugyanazon a részen van, az állomány nem nő, így vélhetően magányos egyedről van szó, ami a szárazonálló szakaszok miatt aligha fog társa lelni.”