Ezen az oldalon a hódok életnyomait mutatjuk be a hodterkep.hu közösségi adatgyűjtő program adatközlőinek.

Tartalom

• Hódrágás
• Hódgát
• Hódvár
• Kotorékbejárat
• Beszakadt üreg
• Egyéb életnyomok

Hódrágás

Friss rágásnyomok

Világos rágási felszínnel rendelkező lemetszett ágak, valamint kidöntött, kéregrágott és befaragott törzsek. Figyeljük meg a hód metszőfogainak faanyagon hagyott jellegzetes nyomait!

Régi rágásnyomok

Megbarnult rágási felszínnel rendelkező lemetszett ágak, valamint kidöntött, kéregrágott és befaragott törzsek. Ha nem csak friss rágásokat találunk a megfigyelésünk helyszínén, az arról árulkodik, hogy a hódok már régebb óta jelen vannak a területen.

Metszésnyomok

Vannak olyan élőhelyek, amelyeken a hód tevékenysége kevésbé látványos. Vegyük észre a kidöntött vagy megrágott vékony törzseket és az ágakon jelentkező ferde metszésnyomokat is!

Hódgát

A meder hód általi keresztirányú elzárása, mely a víz visszaduzzasztását szolgálja. Ez az építkezésforma keskeny, sekély patakokon és csatornákon jellemző, nagy folyókon nem fordul elő. A gátak jellemző építőanyagai: faágak, lágyszárú növények, iszap, kövek.  Nem csak a kanadai hód épít gátat! A hódgát nem azonos a hódvárral.

Hódvár

A hód víz alá nyíló üregrendszerben lakik, fontos azonban, hogy a lakóüreg belseje mindig szárazon legyen. Ha nem elég magas a part, vízzel telített a talaj, vagy a kotorék teteje beszakad, akkor a hód az üregrendszer tetejét ágakkal, iszappal és lágyszárú növényekkel fedheti, így jön létre a vár. A lakóüreg védelmét célzó építkezés olykor alacsony vízszint esetén is megfigyelhető, amikor a hód a kotorék felszínre került bejáratát próbálja eltakarni az ágakkal. Nem csak a kanadai hód épít várat! A hódvár nem azonos a hódgáttal.

Kotorékbejárat

A hód átlagosan 60 cm átmérőjű kotorékbejáratai alacsony vízállásnál kerülhetnek felszínre. A kotorék mindig a víz felé nyílik, a bejárat a mederben található.

Beszakadt üreg

Függőleges irányú beszakadás a vízparton, a medren kívül, mely a hódüregbe vezet. A lakóüreg felett gyakran nagyon vékony a talajréteg, így az emberek, állatok, továbbá közvetlenül a partszegélyen közlekedő gépjárművek, munkagépek súlya alatt történhet meg a beszakadás. 

Egyéb életnyomok

Lábnyom

Hódürülék

Területjelzés

A hód a saját territóriumának középpontját és határait szaganyaggal jelöli. A jellegzetes szagú castoreum kisebb-nagyobb iszapkupacokon koncertáltan érezhető.

Rágás mezőgazdasági kultúrában

Tenyészidőszakban mezőgazdasági kultúrnövényeket is fogyaszt a hód. A rágáskár a vízhez közel eső részen, félköríves alakban látható. A száron olykor féloldalas metszésnyom figyelhető meg.

Fotók és szöveg: Juhász Erika, Kanizsay Borbála