A hódgátak általi vízduzzasztás többféle pozitív hatást okozhat.  Ha a duzzasztás mértéke, illetve a terület adottságai megfelelők, akkor elárasztott területek jönnek létre. Az ilyen halmentes, gyorsabban felmelegedő, elegendően benapozott állóvizek ideális szaporodó-és élőhelyet nyújtanak számos élőlénycsoportnak, köztük a kétéltűeknek is. Koratavasztól kezdődően, a különböző békafajok peterakási időszakát követően az ismert hódos élőhelyeken kétéltűpetecsomó-felmérést végeztünk. A Vértesacsa környéki és a Tápió mentén ismert elárasztott területeket, valamint duzzasztott mederszakaszokat különböző transzektek (terepen kijelölt vonalak) mentén végigjártuk, meghatározott pontokon környezeti háttérváltozókat (növényborítottság, vízmélység) vettünk fel, majd rögzítettük a petecsomók számát és távolságát.

Legnagyobb számban erdei béka (Rana dalmatina) petecsomót sikerült detektálni, de találtunk barna varangy (Bufo bufo), barna ásóbéka (Pelobates fuscus) petecsomókat, illetve petezsinórokat is.

A kétéltűek világszerte, így Magyarországon is az egyik legveszélyeztetettebb gerinces csoport, mivel egyedfejlődésük során mind a vízi, mind szárazföldi élőhelyük kapcsán számtalan kedvezőtlen környezeti tényezőnek ki vannak téve (szennyezések, az élőhely kiszáradása stb.).

Hazánkban minden kétéltűfaj védett. Az élőhelyeik átalakulása és eltűnése, valamint a globális felmelegedés okozta változások is veszélyeztetik a békák populációinak fennmaradását. A hód gátépítő munkája révén létrejött elárasztások jelentős segítséget jelentenek a kétéltűek számára megfelelő élőhelyek kialakításában és megőrzésében, ezáltal a fajok fennmaradásában. Ezt a pozitív hódhatást vizsgáljuk a kétéltűpetecsomó-felméréseink során immár ötödik éve.

A kutatásban idén Juhász Erika (HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont), Vági Balázs (Debreceni Egyetem), Kanizsay Borbála (HUN-REN ÖK) és Bencze Dávid (Szegedi Tudományegyetem, hallgató) vett részt.