2025. márc. 4.

1. Križevci – Aqualutra információs központ meglátogatása

2. Domonkosfalva _ Kercaszomor

A helyszínen egy határon átnyúló konfliktus kezelésének nehézségéről beszélgettünk. A magyar oldalon a hód élőhelyrekonstrukciót hajtott végre, egy kaszálórétre terelte a patak hosszú szakaszát, körgátjaival egy diverz, lassan áramló vizű, páratlan szépségű vizesélőhelyet alakított ki. Az unikális értékű területen természetvédelmi szempontból is van egy kis üröm az örömben, ugyanis 2006-ban a nemzeti park egy patakmedret rehabilitált a mesterséges meder túlsó partján, melybe most nem jut elég víz. Míg a magyar oldalon természetvédelmi és az elöntésből adódó gazdálkodói konfliktus jelentkezett, addig a szlovén oldalon az üregásás és a terménykár (kukoricaevés) jelent meg problémaként.

A hód körgátakat készít a kaszálóréten

A szlovén oldal kevésbé vadregényes

A területről korábban ebben az anyagban írtunk:

Nemzetközi hódmenedzsment tanulmányút az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság területén

3. Križevci falu határa

A területen a hódgát duzzasztási szintje körülbelül 20 cm-rel van alacsonyabban, mint az ártér, ahol másfél méterre a partszegélytől még szántanak. A helyiek két dologtól félnek, a többletvízhatástól és az árvízkor való vízkilépéstől. Konfliktuskezelési lehetőségként felmerült a gát tetejének bontása árhullámkor, ám kérdés, hogy egy ilyen beavatkozás után magasabbra építi-e a gátját a hód. A másik lehetőség cső-átvezetés beépítése a jelenlegi magasságban, nem csökkentve a vízszintet. Felmerült ugyanakkor, hogy nem szerencsés rutinszerűen ehhez az eszközhöz folyamodni a lekisebb konfliktushelyzetek esetén is, mivel egy idő után a laikusok azt a következtetést vonhatják le, hogy minden hódgátat szabályozni szükséges, és az embernek mindent kontroll alatt kell tartania.

Hódgát Križevci határában

3. Gorica

A gátnál az alvíz és a felvíz szintjének különbsége 120 centiméter volt. A gát visszaduzzasztott a lecsapolóárokba, a talaj pedig víztelítetté vált. A konfliktuskezelés érdekében csőátvezetés fog épülni, a cél csupán 20-30 cm-rel csökkenteni a vízszintet. Ha a vízszintcsökkentés túl nagy lenne, akkor előfordulhat hogy a hód a főúthoz közelebb új gátat fog építeni, a probléma pedig fokozódik. Bejárásunkkor megállapítottuk, hogy egyelőre még nincsen se terménykár, se beszakadt üreg a területen, de ennek esetleges változását érdemes lesz figyelemmel kísérni, hogy időben lehessen fellépni az esetleges új problémákkal szemben.

Gorica – A patak árterében szántóföldi művelés zajlik, a hód visszaduzzaszt a lecsapolóárokba. A hód segítené a vízfolyás és az ártér helyreállítását, de ez csak a tájhasználat megváltoztatása esetén valósulhatna meg, ami mögött egyelőre nincs elégséges ösztönző erő

4. Predanovci

Itt már készült csőátvezetés két PVC csővel, melyek átmérője 315 milliméter, hosszuk 7,5 méter. A fémkosár betonvassal lett rögzítve a mederaljzaton. A csőátvezetés 2023 februárjában készült el. 2024-ben is írtunk más a helyszínről ebben a cikkben: https://hodterkep.blog/2024/11/17/hodmenedzsment-tanulmanyut-szloveniaban/

Nagyjából 2024. júniusában egy új gát épült a két patak összefolyásánál, a régi gát pedig a csövekkel együtt víz alá került. Az új gát mellett súlyos partoldal-erodáló hatás jelentkezett. 2025. januárjában ezt a gátat el kellett bontani és partoldal-helyreállítás is történt. 2025. márciusában azt tapasztaltuk, hogy a cső továbbra is működik, a nagy gát pedig nem épült vissza.

A nagy gát felett hódvárak találhatók, mindkét patak mentén az egész szakaszon rengeteg a beszakadt üreg. Az üregásásból eredő konfliktus nehezen lenne kezelhető a teljes szakaszon, a partoldal védelmet körülbelül százötven méteren lenne érdemes elvégezni a házak közelében, a járatok tömörítésével és dróthálós védelemmel.

Az 1. gáttól körülbelül 6-800 méterrel feljebb új gátak épültek, még nem lehet tudni, hogy új territórium-e, vagy a bontás miatt feljebb költöztek az összefolyásnál élő hódok. Itt is megfigyelhető a lecsapolóárokba való vissza duzzasztás, ezért a jelenlegi szint stabilizálása, csőátvezetés beépítése javasolt.

Predanovcinál a visszaduzzasztás és az üregásás is konfliktusforrás

A tanulmányút a HUN-REN Kutatói Mobilitási Program támogatásával valósult meg.

A helyszíneket Martina Vida mutatta be a szerzőnek.

Fotók és szöveg: Juhász Erika

Szakmai áttekintés: Martina Vida

A tartalom szerzői jogi védelem alatt áll.