március 6.

8. Fekete-ér

A patak mellékága után – mely a településről vezeti le a vizet – duzzasztás jelentkezett a Fekete-éren. Egyes helyiek azt mondták, hogy emiatt a házak pincéit veszélyezteti a víz. Ezek a házak azonban nagyon messze vannak a gáttól, így a problémának jelen hódhatás mellett még nincs realitása. A fák törzsét dróthálóval körbetekerték, ez sikeresen biztosította a törzsek védelmét. Ugyanakkor tartósabb megoldás lett volna olyan egyedi körülkerítést alkalmazni, ami nem érintkezik a fatörzzsel, hiszen a szorosan tekercselt dróthálót a fák növekedése miatt néhány éven belül le kell cserélni. A helyszínen egy hódvárat találtunk. Az itteni hódgátat minimum három alkalommal bontották el eddig.

Egyedi törzsvédelemmel ellátott fák a Fekete-ér partján

9. Ledava folyó

A folyó szabályozott egyenes mederrel bír, a partoldalt teljesen kipucolták, fásszárú növényzettől mentes. A töltés helyreállítása a 2023-as árvízkárok után történt, sajnos ennek a felújítási munkának a során nem biztosítottak a jövőbeli üregásás ellen semmiféle védelmet a töltéstestben, pedig a töltés nagyon közel fut a mederhez, a töltés lába végig eléri a part szegélyt. A partszegélyen található kőszórást a csapadékvíz kimossa. A túlparton már most hódüregek és nutriaüregek sorakoztak. A felújított töltésben róka által ásott, vidra által használt üreget találtunk.

A meder közvetlenül a töltéstestben folytatódik a Ledava folyónál, ami az üregásással kapcsolatos problémák melegágya

10. Patku-tó

Itt is történt töltésfelújítás, de a töltés áthelyezése vagy annak szélesítése nem történt meg. Egy keskeny és jelentősen magasított töltést láthattunk. Felmerült bennünk, hogy egy ilyen szerkezettel rendelkező töltés kevésbé áll ellen a víz nyomásának áradások idején. A probléma főként akkor lehet súlyos, ha töltéstestben hódüregek találhatók. 2024 elején egy hatalmas beszakadt üregrendszerre lettek figyelmesek, melynek javítása, tömörítése még 2025-ös tanulmányutunk idején sem történt meg. Ennek elmaradását árvízvédelmi szempontból kockázatosnak ítéljük meg, bejárásuk során dokumentáltuk az állapotot.

Szürreálisan keskeny és magas árvízvédelmi töltés benne hódüreggel és hódkutatóval

11. Kopica patak

A lakosok féltek attól, hogy a hódgát jelenléte miatt a víz a földekre fog ömleni. Vízkilépés azonban nem történt, és a duzzasztás javítja a földek vízutánpótlását, ami aszályos időben még kedvező is lehet a gazdálkodóknak. Beszakadt üregeket már találtunk, ami viszont egy valós konfliktus forrást jelenthet a jövőben. További beszakadások várhatók, hiszen nagyon keskeny, körülbelül 3 méteres a vízparti hagyássáv itt is. A patakon sajnos a szennyvízterhelés igen jelentős. Emellett pedig egy másik problémával is szembesültünk: az inváziós nutria nagy számban van jelen a területen.

Hódgát agrártájjal a Kopica-pataknál

12. Libenica-patak

A gyertyános területen rendszeres hódgát bontás történt. Érkezésünkkor azt tapasztaltuk, hogy valaki egy kiterjedt árokrendszert alakított ki frissen, illegálisan Natura 2000 területeken. Ezzel összefüggésben feljelentés történt.

Patakártér öncélú átalakítása Natura 2000 területen

13. Libenica – Kapca

Itt is rendszeres gátbontások jellemzők, holott ez egy égeres terület, ami hosszú ideig tartó, rendszeres vízborítást igényel, a hódgátak pedig ezt támogatják. Egy tőzikés erdőt tekintettünk meg.

Tőzikés erdő Kapca mellett

14. Hotiza – Črenšovci

A helyiek álláspontja szerint az emberek védelmét előbbre kellene helyezni a hódok védelménél. A hódhatás menedzselésével foglalkozó szakemberek szerint azonban indokolatlan e két szempont éles szembeállítása, álláspontjuk szerint a hódmenedzsment eszközeinek alkalmazása ugyanúgy szolgálja az emberek védelmét is. A hódhatás-menedzsment lényege, hogy hosszútávon fenntartható, költséghatékony megoldásokat találjunk a hódokkal összefüggő nehézségek kezelésére és a kedvező hatások kiaknázására. A Lutra Intézet felajánlotta, hogy segítséget nyújt a konfliktus kezelésében.

Korábban rendszeres gátbontások történtek itt, mert a helyiek úgy ítélték meg, hogy sok a víz. Arra a kérdésre, hogy miért probléma ez a víztöbblet, azt a választ adták, hogy a fakitermelés lehetőségét akadályozza. 2023 áprilisában beavatkozásra került sor. Egy 7,5 m hosszú, 315 milliméter átmérőjű csövet építettek be 95 cm magas ketreccel. Ez a cső nem merev falú, hanem hajlékony, a mederben és a gáttesten való el fektetés érdekében furatok kerültek bele, hogy a levegő távozzon.

A ketrecet betonvassal rögzítették, illetve magát a csövet is 2 vasdróttal átkötve helyezték el a gáttestben, melyek közre fogják a csövet, továbbá 2 összekötött tégla súlyozza le a csöveket, ami kissé fokozza a szerkezet stabilitását.

2023 májusában nagy esők jöttek, egyes helyiek pedig ettől megijedve kiásták a csövet és megbontották a gátat. Az emberi életek védelmére hivatkoztak, de így a szerkezet funkcióját vesztette, és már nem biztosította a hódhatás mérséklését. A gát ezt követően újraépült. 2023 augusztusában árvizek érintették a térséget, melyek részlegesen elbontották a gátat, de a hód ismét visszaépítette azt.

2024 júniusában újra elbontották a gátat, fakivágás is történt a gát közvetlen közelében. 2024 szeptemberében a gát visszaépült. A helyszínt azóta is monitorozzák a szakemberek. A kosár karbantartása és a csőátvezetése sikeres működésének biztosítása rendszeres feladat.

Sajnos egy föntebbi szakaszon a vízfolyás közvetlenül egy erdei út mellett húzódik. Ha a rendszeres gátbontás miatt a hód erre a szakaszra költözik át, és itt fokozza aktivitását, akkor felmerül a veszélye annak hogy üregek keletkeznek az út alatt. Jelenleg minimum 100 m hosszú szakaszon javasolnánk az út rézsűjének dróthálós védelmét, de legjobb lenne az úttal érintkező patakszakasz teljes, 500 méteres hosszúságában megcsinálni ezt.

Az erdei út melletti patakszakaszon érdemes akadályozni a hód tevékenységét, ami leginkább a szabályozott gát mostani állapotának fenntartásával, a hód helybentartásával lenne biztosítható.

Hód által rekonstruált égeres, a hódgátban csőátvezetés

15. Kapca- temető, Öreg Mura

 A területen vidra, hód és nutria élet nyomait is megtaláltuk. Az itteni útszakaszon a vízhez kötődő emlős fajok egyedeinek elütése sajnos nagyon gyakori. Ennek oka, hogy a híd átereszének keresztmetszete téglatest alakú, és a vízen kívüli közlekedésre nem ad lehetőséget ezen fajok egyedei számára. Tehát ha nem úszva szeretnének átkelni, akkor az úton való átkelést választják.

A természet és a falu találkozása Kapcánál

A tanulmányút a HUN-REN Kutatói Mobilitási Program támogatásával valósult meg.

A helyszíneket Martina Vida mutatta be a szerzőnek.

Fotók és szöveg: Juhász Erika

Szakmai áttekintés: Martina Vida

A tartalom szerzői jogi védelem alatt áll.