2025. márc. 11.

16. Komarnik jezero (Szúnyog-tó)

Tó eredeti rendeltetése árvízi tározó. Tehát képesnek kellene lennie a nagy vizek befogadására. Ugyanakkor szintjét halgazdálkodási célból magasabban tartják, a Természetvédelmi Intézet is ennél alacsonyabb vízszintet javasol. A tó madárvédelmi terület is, nincs horgászat, illetve költési időben a töltést nem lehet kaszálni, és tilos a tavat trágyázni (bár érezni a trágyaszagot). Régebben pézsmapocok üregei okoztak konfliktust, ám a pézsmapocok az uhu miatt visszaszorult. A helyszínen vidra életnyomaival találkoztunk, bár itt is a hód a föld konfliktusforrás. Minden évben októberben lehalásszák a tavat, a leeresztő csatornánazonban  100 méterre a tótól egy 50 centiméteres duzzasztási szintű gát duzzasztja vissza a vizet, ami akadályozza ezt a lehalászás. Távolabb még egy kis gát található. Terepbejárásunkkor azt tapasztaltuk, hogy mindkét gáton bontás vagy elmosódás nyomai láthatók. Az is megállapítható volt, hogy a levezető árok nem optimális élőhely a hód számára, hiszen a partoldalon nagyon kevés a fásszárú növényzet, így a hód vélhetően az itt található régi patakmederágra vagy a tóba fog átmenni. Ezáltal a visszaduzzasztás problémája vélhetően magától megoldódik, de új problémák keletkezhetnek a tónál és annak töltésében. A helyiek elmondása szerint a területen élőhelyvédelmi problémák is jelentkeznek: a patakmederhez minden évben közelebb szánt a gazdálkodó, a rét és a mocsár lassanként eltűnik.

Olykor egész apró hódgátak is konfliktushoz vezethetnek

17. Miklavž na Dravskem Polju

Ezen a védett területen a táji adottságoknak nem megfelelő tájhasználat ékes példáját figyelhetjük meg. A talajvíz felszivárog a szántóföld közepén. Nagy esőzésekkor a szántóföld egy része valószínűleg egyébként is víz alatt lenne, ám a hód várat épített a forrástóba, és a patak vízszintjét gátjával felduzzasztotta. Most gyakorlatilag majdnem magasabban van a víz a patakban, mint a szántó magassága. Ha a területen szántóföldet akarnak, az csak kotrással, medermélyítéssel és folyamatos gátbontással lehetséges. A területet némi fekete humorral „szántóláp”-nak neveztük el. A nem adekvát mezőgazdálkodási gyakorlat mellett illegális fakivágások nyomait is megfigyeltük.

“Szántóláp”

18. A Száva mellékvize (Dvorski patak)

Egy termálfürdő ki folyója alatt 3 hatalmas rágcsáló felfúvódott tetemét sodorta a víz, melyekről a Lutra Intézet bejelentést kapott. A parton állva azon gondolkoztunk, hogy vízszennyezés, kilövés, esetleg halászhálóbe fulladás okozhatta-e az állatok elpusztulását. Felmerült, hogy a tetemeket vizsgálatra kellene küldeni. Az állatok nagyon megközelíthetetlen helyen voltak, ennek ellenére sikerült az egyiket partra húznunk, ám kiderült hogy az nem hód hanem az idegenhonos inváziós nutria egy példánya. Azonban egy másik állat esetén a hódra utaló lapos farok egyértelműen felismerhető volt. A tetemek bomlása már annyira előrehaladottak tűnt, hogy nem láttunk reális esélyt arra, hogy a boncolás még ki tudná mutatni az elhullás okát. Így ezt a rejtélyt nem tudtuk megfejteni, ám megkértük a helyi vadászokat, hogy figyeljék jobban a területet, és jelezzék ha bármi furcsaságot tapasztalnak a jövőben.

Terepszemlénk helyszíne a Dvorski pataknál

19. Lastnič (a Sotla mellékvize)

2022-ben csövet építettek be egy hódgátba, ám a hód nem volt aktív a területen. Így a csövet még ugyanabban az évben el is távolították. A cső beépítésére azért került sor, mert egy szántóföldön volt kint a víz. Bejárásukkor négy hódgátat és egy hódvárat találtunk, néhány fatörzs egy egyedi védelmét figyeltük meg. Megítélésünk szerint a hód aktivitása 2025 tavaszán nem járt konfliktussal.

Egyedi törzsvédelem

20. Buča

Hegyvidéki környezetben egészen meglepő helyszínen ellenőriztünk egy korábbi beavatkozási helyszínt. A nagyesésű patakon csövet építettek be egy hódgátba, ám ennek a hódgátnak már nyomát sem láttuk. A vízfolyás nagy esése miatt az élőhely nem tűnt hód számára alkalmasnak, ám alaposan körülnézve mégis találtunk néhány hódrágást. Később helyiektől kapott információt követve a patakon ötszáz méterrel feljebb mégis rábukkantunk egy igen jelentős méretű gátra. Tehát a hódok próbálkoznak a patakot a megtelepedésükhöz alkalmassá tenni.

Hódgát hegyvidéki környezetben

A tanulmányút a HUN-REN Kutatói Mobilitási Program támogatásával valósult meg.

A helyszíneket Martina Vida mutatta be a szerzőnek.

Fotók és szöveg: Juhász Erika

Szakmai áttekintés: Martina Vida

A tartalom szerzői jogi védelem alatt áll.