márc. 12.

21. Cven

Egy igen jelentős, körülbelül 100 centiméteres duzzasztási szintet okozó hódgát visszaduzzasztott a patak régi mederágába, amelybe a gazdálkodó beleszántott. Az ennek eredményeként jelentkező elöntéseket a gazdálkodó kárként jelezte a vízügy és a Természetvédelmi Intézet felé. Az 5 méteres hagyássáv itt is hiányzik a patak mentén. Bejárásunkkor azt tapasztaltuk, hogy a víz körülbelül 30 cm apadt és a gát mellett az elöntés ebben az állapotban nem okozott problémát. Ez egy fontos tapasztalat a hódgát jövőbeli vízszint-szabályozásának tervezése szempontjából. A helyszínen sajnos az inváziós nutria hullatékát is megtaláltuk.

Szántóföld a hód által helyreállított patak vízszintjével megegyező magasságban

22. Presika, Prestički potok

Amikor a hód elkezdett rágni a területen, a helyiek úgy döntöttek, hogy minden fát ki kell vágni a patakparton, hogy azok ne dőljenek rá a villanyvezetékre. Megítélésünk szerint a fák egyedi törzsvédelme a területen élő emberek és a természet szempontjából is kedvezőbb döntés lett volna. Ezen a helyszínen van Szlovénia egyik legmagasabb hód gátja, amely 2 méter magasságú. A vízszint szabályozása érdekében valaki idén 3 darab 200 milliméteres csövet helyezett bele a gát felső részébe. Ezek túl rövidek, de egyelőre működnek, és 30 cm vízszintcsökkenést eredményeznek. Nem lehet tudni, hogy a csőátvezetést ki csinálta, de úgy gondoljuk, hogy Martina Ljutomerben tartott előadásának hatására készülhetett. Fontos lenne felvenni a kapcsolatot azokkal, akik ezt beépítették, és jelezni, hogy az eszköz fejlesztésére lenne szükség ahhoz, hogy tartósan és stabilan működhessen a vízszint szabályozás. Korábban a vízügyesek engedélyt kértek ennek a gátnak az eltávolítására azzal az indokkal, hogy a víz földeket önt el. Ez azonban hamis állítás. Egy lentebbi háznál féltek attól, hogy a duzzasztás miatt víz alá kerül az udvar, ám a ház alvízi irányban van, tehát ez a probléma sem valós. Előfordulhat azonban, hogy a gát bontása esetén tényleg megjelenik a hód a ház környékén. Egészen megdöbbentő, hogy ez az ingatlan a patak fölött épült, nem pedig annak a partján, tehát az áradáskor lesodródott uszadékfa a ház szerkezetét károsíthatja. A hód tevékenységével összefüggő valós veszélyt abban látjuk, hogy a gát hirtelen átszakadása esetén a természet erejét figyelmen kívül hagyva megépített, a patakon átívelő ház veszélybe kerülhet.

Szlovénia egyik legmagasabb hódgátja

23. Noršinci – Globetka

A hód egy út alatti átereszt tömített el, amit kevés munkával sikerült elbontani, a hód pedig nem építette vissza, ezért nem kellett beaver deceiver rácsot telepíteni. A helyszín rendszeres ellenőrzése viszont fontos. Alapvetően ilyen beavatkozásra is kell engedélyt kérni, mivel a torlasz gátként működik. A hódmenedzsment hatékonyságát növelné, hogyha a hódhatás kezelésre szakosodott, és a feladatra kirendelt ember ilyen egyszerűbb beavatkozásokat saját hatáskörben is elvégezhetne.

Az ehhez hasonló átereszek jó lehetőséget kínálnak a hódok gátépítése számára, ami a hódhatások kezelése szempontjából kihívást jelent

24. Lukavci – Globetka

Két patak összefolyásánál bontották el a hódgátat. A gát bontást indokolatlannak véljük, ugyanis a víz nem lépett ki a szántóföldre. Egyesek azt állították, hogy véleményük szerint a pincében a hód miatt van víz, ám ezek a pincék 4-500 méterre vannak a helyszíntől, így valószínűtlennek tartjuk, hogy a feltételezésnek valós alapja lenne. Fontos volna először bizonyítani egy beavatkozás szükségességét, és a beavatkozás elvégzéséről ennek függvényében dönteni. De sajnos ebben az esetben is hidrológiai vagy egyéb vizsgálatok nélkül végezték el a gátbontást, illetve adtak kártérítést, ezáltal elismerték, hogy a pince beázása hódkárnak minősül. A kérelmező csupán a gát részleges megbontására kapott engedélyt, ám teljes elbontás történt, továbbá egy másik gátat is elbontottak, ami a kérelemben nem szerepelt. Ez a gát visszaépült. A helyszínen szomorú látvány fogadott minket, ugyanis vízparti fakivágás történt nagy területen, a fásszárú vegetáció által alkotott vízparti sáv ökológiai folyosó szerepe és biodiverzitás fenntartásához való hozzájárulás a sérült.

Gátbontások és növényzetét “rendezésének” nyomai a vízparti zónában

25. Hotiza, Stara Mura

2023 őszén egy 7,5 méter hosszúságú 315 milliméter átmérőjű fekete csövet építettek be a hódgátba. Később megállapították, hogy még egy csőre lenne szükség, ezért 2024 áprilisában beépítettek egy narancssárga csövet. 20 méterrel lejjebb azonban egy új gát épült, így a csövek víz alá kerültek. Az alsó gátat a tulajdonos bontogatja, illetve zörgős zacskókkal próbálja akadályozni a hódgát visszaépítését kevesebb sikerrel. A területen nemhogy az ötméteres hagyássáv nincs megtartva, hanem a vízpartot egészen a hódvárig szántják. Az út mellett az áteresz előtt egy „házibarkács” beaver deceiver-t figyeltünk meg.

Szántóföld hódvárral

26. Ivanjci – Bogojinski potok

A hódgát két patak összefolyásánál található. A gátbontásra nem adtak engedélyt, mert az elöntéssel kapcsolatos bejelentés nem valós.

Hódgát két patak találkozásánál

27. Ivanjci – Lipnica

A vízfolyáson árvízvédelmi céllal kotrást végeztek a vízügyesek. A töltéstestben nem hódüreget, hanem rókakotorékot figyeltünk meg, mely teljesen keresztülfúrta a töltéstestet. A tanulság tehát, hogy nem a hód az egyetlen olyan őshonos faj, melynek üregásását be kell kalkulálni a vízügyi tervezésbe.

Rókakotorék az árvízvédelmi töltésben

28. Lipnica, a Ledava mellékvize

Két patak összefolyása előtt található egy hódgát, melyre a vízügy bontási engedélyt kért, mivel szerintük a gát visszaduzzasztó hatása miatt mossa el a partoldalt a víz. Továbbá kérelmükben az is szerepelt, hogy szántóföldi területek kerülnek víz alá, ez azonban az árvízvédelmi töltések jelenléte miatt itt sem reális. A helyszínen azt tapasztaltuk, hogy a probléma gyökere másban keresendő. A V-alakú patakmeder közvetlenül a töltéstestben folytatódik, ezért a töltés lába a hód általi duzzasztás nélkül is vízben áll, és a víz így a töltés anyagában felszivárog, ami tervezési hiba. A patak kanyarulatában az átnedvesedés miatt az erózió hódhatás nélkül is jelentős, a töltés oldala kimosódik, leszakad.

Mivel a pataknak gyakorlatilag egyáltalán nincsen ártere, ezért a hód az üregeit az igen meredek és magas töltésben készíti el. Ezek beszakadása után pedig mély és balesetveszélyes kráterek keletkeznek. A rövidtávú megoldást a töltés belső oldalának rácshálós megerősítésében látnánk, mely a tervezési hibából és a hódhatásból eredő eróziót egyaránt képes lenne kompenzálni. Hosszútávon azonban mindenképpen a töltés áthelyezését tartjuk célravezetőnek.

Kimosódó, leszakadó rézsű a Lipnica mentén

Hódvár ugyanitt a töltéstestben

29. Bukovniško jezero (Bakonaki-tó)

A tó duzzasztógátja (bukógát) alatt alvízi irányban van egy rács. A duzzasztóműtárgy alá beeső állatok a rács miatt csapdába kerülnek. 2024. decemberében négy hódot kellett innen kimenteni. A rács ráadásul kétrétegű, így ottjártunkkor egy másik súlyos problémával szembesültünk: szaporodni igyekvő barna varangyok tömegesen akadtak bele ebbe a rácsba. Csapdába kerültek, és főként a nőstény példányok – amelyeknek a feje átfér, de a petékkel telt hasa már nem – elpusztultak. Így tehát a duzzasztóműtárgy és a rács együttese veszélyezteti a helyi kétéltűfaunát. A problémát fotódokumentációt és rövid leírást készítve azonnal jeleztünk a park kezelőinek, akik ígéretet tettek arra, hogy folytatják az állatok mentését és a közeljövőben megoldást keresnek a helyzetre. Mi a rács eltávolítását javasolnánk. A rács funkciója a tóból távozó halak visszafogása, kerítése. Amennyiben ezt a funkciót mindenképpen meg akarják tartani, apróbb lyukméretű rácsra lenne szükség, melyen a kétéltűek nem férnek át, vagy épp ellenkezőleg, nagyobb lyukméretű rácsra, melyen könnyedén átférnek. A bukógát fölé pedig egy beaver deceiver kellene, hogy hód, vidra, illetve egyéb nagyobb testű faj példánya ne tudjon beleesni a csapdába.

A bukógát alatti ökológiai csapda

30. Mala Polana – Črnec (Fekete-ér)

A vízügyesek csöveket építettek be a gátba. A gát és a csőátvezetés is elmosódott, vagy valaki elbontotta a gátat, a hód pedig nem építette azt vissza. A vízfolyáson kicsivel följebb egy másik gát épült.

Nem sok minden árulkodik az egykori hódgátról és a csőátvezetésről

31. Kapca – Libovija patak

Korábban itt is beépítettek egy csövet egy gátba a vízügyesek, ami nem működött, illetve eltört, most pedig ki is ásták ezt a csövet. A cső végére szerelt ketrec viszont maradt a helyszínen. Terepszemlénk során azt láttuk, hogy egy kukoricaföld gyakorlatilag a mocsárban állt. Fontos megjegyezni, hogy ez egy Natura 2000-es területet, ami mindig is mocsár volt, és csak az utóbbi időben szántották be. Ezt figyelembevéve úgy véljük, szakmailag nem lenne helyes döntés, ha a gazdálkodó illetve a vízügy engedélyt kapna a gátbontásra a területen.

Hódgát-csőátvezetés maradványa a Libovija pataknál