Befagyott vizeken – Adatközlői történetek LXIV.

A Zagyva vízrendszeréhez tartozó Kazár-patakon és Tarján-patakon munkálkodó hódokról érkezett észlelés Vajda Mártontól.

A Kazár-patakon régebbi rágásnyomokat és kidöntött fákat sikerült megfigyelni.

Fotó: Vajda Márton, forrás: HódTérkép program, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
Fotó: Vajda Márton, forrás: HódTérkép program, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont

A Tarján-pataknak a Salgótarján déli részén levő szakaszán hódcsapa és friss rágásnyomok árulkodtak az állat jelenlétéről.

Fotó: Vajda Márton, forrás: HódTérkép program, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
Fotó: Vajda Márton, forrás: HódTérkép program, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
Fotó: Vajda Márton, forrás: HódTérkép program, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont

A Tarjáni-patakról friss képeket kaptunk januárban Vajda Mártontól.

Fotó: Vajda Márton, forrás: HódTérkép program, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
Fotó: Vajda Márton, forrás: HódTérkép program, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
Fotó: Vajda Márton, forrás: HódTérkép program, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont

A befagyott tavakon, patakokon élő hódok amíg bírják, addig a vízfelszínen levő jégréteget feltörik, léket tartanak fenn rajta, így biztosítva maguknak a táplálkozóhelyre való kijárás lehetőségét.

Fotó: Kanizsay Borbála
Fotó: Kanizsay Borbála

Amikor már olyan vastag a jég, hogy nem tudják feltörni, akkor kezdik el használni a vegetációs időszakban gondosan feltöltött élelmiszerraktáraikat. Az üregrendszerük egyik kamrája a szorgos munkájuknak köszönhetően ugyanis tele van felhalmozott táplálékkal, így egy hosszabb-rövidebb időszakot át tudnak vészelni a kotorékukban. Úgyhogy aggodalomra semmi ok, a hód (és az evolúció) megoldja a nehéz helyzeteket is.