Kategória: Egyéb kategória

Az idegenhonos özönfajok jelentik napjainkban a legnagyobb veszélyt a biológiai sokféleségre nézve. Magyarországon is számos ilyen természetvédelmi és gazdasági veszélyt hordozó, jelentős károkat okozó faj van jelen. Ezek közül a projektünk során olyan idegenhonos inváziós emlősfajokkal foglalkozunk, amelyek vízhez kötődő életmódot élnek. Sorozatunkban szakirodalmi adatok alapján bemutatjuk ezen fajok jellemzőit, életmódját, elterjedését.

Az előző blogbejegyzés folytatásaként most következzenek Piros Dávid további megfigyelései, amelyeket a hodterkep.hu weboldalra töltött fel.

Piros Dávid tolmácsolásában Városlődtől Bodorfáig bezáróan megismerhetjük a Torna patak, a Csigere patak és a Kigyós patak hódhelyzetét.

A ráckevei Duna-ág és a Balabán-árok között elhelyezkedő szigeten számos családi ház sorakozik. Az egyik ottani ingatlan tulajdonosa, Lengyel Miklós meghívására Ráckevére utaztunk, hogy a Balabán-árok menti hódnyomokat megfigyeljük.

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéből, egy élő egyedről küldött észlelést Komáromi Szabolcs.A megfigyelő gyermekkora óta él a Erdőhorvátiban, az elmúlt 39 évben most látott először hódot a
települést átszelő Tolcsva-patak belterületi szakaszán.

Holéczi Zsuzsanna egy másfél éves folyamatot rögzített a hodterkep.hu weboldalra. A Piliscsaba területén levő Kata-tó nevű egykori horgásztavat vették birtokukba a hódok. A hetek múlásával egyre több és jelentősebb hatással bírtak a területen a hódok. A megfigyelés elején 1-2 rágásnyom volt csupán, másfél évvel később már jelentős mennyiségű fát döntöttek a hódok. A terület tulajdonosváltása, valamint a lakóparkban lakók fák miatti aggodalma konfliktushelyzethez vezethet. Fontos tudni, hogy a legtöbb esetben van lehetőség konfliktuskezelésre, a hód és munkásságának elfogadásával együtt.  Egyedi védelemmel megóvhatók az értékes vagy újonnan ültetett fák. Szemléletformálással és tájékoztatással, pl. a kutyák pórázon való sétáltatására való felhívással is csökkenthető a konfliktusos helyzetek száma.

Az eurázsiai hód territoriális állat, tehát minden hódcsaládnak (kolóniának) megvan a saját területe, amelynek határát megjelölik és amelyet védelmeznek mást családok tagjaitól. A fiatal egyedeknek egy új család alapításához saját területet kell keresnie. A hód gyors elterjedésének köszönhetően azonban az élőhelynek alkalmas területek fogyóban vannak, így egyre nagyobb távolságot kell bejárniuk az új otthon megtalálása érdekében. Emiatt egyre több forgalmas útszakaszon kell áthaladniuk, aminek következtében egyre több gázolásos eset történik.

Az Egerszólát melletti Szóláti patakon és víztározón élő hódokról küldött észlelést Kürtös László. A területen élő hód a farágásával és -döntésével, mind pedig az üregásási munkássága következtében konfliktushelyzetet teremt a területen.

A porvai Hódos-érnél élő hódokról Tinya Flóra is töltött fel észlelést, aki már évekkel ezelőtt is látott hódnyomokat (friss és régi döntéseket, kéregrágásokat, gátat) a területen. Így ír erről:

Takács Péter nemcsak az őshonos hód, hanem az idegenhonos nutria elterjedését is megfigyelte: