Thomas Szczepaniak, önkéntes adatgyűjtő, rendszeres megfigyelője a magyarországi hódoknak. Thomas Budapesten él és természetfotózással is foglalkozik.
“Népszigeti hódok – Adatközlői történetek XXXVII.” Tovább olvasása
Sorozatunk következő részében a Magyarországon idegenhonos pézsmapockot mutatjuk be.
“Pézsmapocok – Vízhez kötődő inváziós fajok II.” Tovább olvasása
Thomas Szczepaniak HódTérképes adatközlőnk osztotta meg velünk ezt az érdekes, különleges történetet.
“Szokatlan megfigyelés egy hódkölyökről” Tovább olvasása
Az idegenhonos özönfajok jelentik napjainkban a legnagyobb veszélyt a biológiai sokféleségre nézve. Magyarországon is számos ilyen természetvédelmi és gazdasági veszélyt hordozó, jelentős károkat okozó faj van jelen. Ezek közül a projektünk során olyan idegenhonos inváziós emlősfajokkal foglalkozunk, amelyek vízhez kötődő életmódot élnek. Sorozatunkban szakirodalmi adatok alapján bemutatjuk ezen fajok jellemzőit, életmódját, elterjedését.
“Nutria – Vízhez kötődő inváziós fajok I.” Tovább olvasása
Az előző blogbejegyzés folytatásaként most következzenek Piros Dávid további megfigyelései, amelyeket a hodterkep.hu weboldalra töltött fel.
“Teltház a területen – Adatközlői történetek XXXVI. – folytatás” Tovább olvasása
Piros Dávid tolmácsolásában Városlődtől Bodorfáig bezáróan megismerhetjük a Torna patak, a Csigere patak és a Kigyós patak hódhelyzetét.
“Teltház a területen – Adatközlői történetek XXXVI.” Tovább olvasása
A ráckevei Duna-ág és a Balabán-árok között elhelyezkedő szigeten számos családi ház sorakozik. Az egyik ottani ingatlan tulajdonosa, Lengyel Miklós meghívására Ráckevére utaztunk, hogy a Balabán-árok menti hódnyomokat megfigyeljük.
“Hódrágás és természeti kincsek a Balabán-árok mentén” Tovább olvasása
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéből, egy élő egyedről küldött észlelést Komáromi Szabolcs.A megfigyelő gyermekkora óta él a Erdőhorvátiban, az elmúlt 39 évben most látott először hódot a
települést átszelő Tolcsva-patak belterületi szakaszán.
Holéczi Zsuzsanna egy másfél éves folyamatot rögzített a hodterkep.hu weboldalra. A Piliscsaba területén levő Kata-tó nevű egykori horgásztavat vették birtokukba a hódok. A hetek múlásával egyre több és jelentősebb hatással bírtak a területen a hódok. A megfigyelés elején 1-2 rágásnyom volt csupán, másfél évvel később már jelentős mennyiségű fát döntöttek a hódok. A terület tulajdonosváltása, valamint a lakóparkban lakók fák miatti aggodalma konfliktushelyzethez vezethet. Fontos tudni, hogy a legtöbb esetben van lehetőség konfliktuskezelésre, a hód és munkásságának elfogadásával együtt. Egyedi védelemmel megóvhatók az értékes vagy újonnan ültetett fák. Szemléletformálással és tájékoztatással, pl. a kutyák pórázon való sétáltatására való felhívással is csökkenthető a konfliktusos helyzetek száma.
“Két rágásnyomtól a kidöntött fáig – Adatközlői történetek XXXIV.” Tovább olvasása
A természetes és természet-alapú megoldásokkal megvalósuló táji szintű vízvisszatartás napjaink aktuális kérdése. 2024. júniusában az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Ökológiai Kutatóközpont közös konferenciát szervezett “A hódok szerepe a vízgazdálkodásban 2024” címmel. A rendezvény célja az volt, hogy ágazatok közötti párbeszédet kezdeményezzünk a hód általi vízvisszatartás jelentőségéről és a hódhatások kezelésével kapcsolatos nemzetközi “jó gyakorlatok” adaptálásáról.
“A 2024-es hódkonferencia videóanyagai” Tovább olvasása
Az eurázsiai hód territoriális állat, tehát minden hódcsaládnak (kolóniának) megvan a saját területe, amelynek határát megjelölik és amelyet védelmeznek mást családok tagjaitól. A fiatal egyedeknek egy új család alapításához saját területet kell keresnie. A hód gyors elterjedésének köszönhetően azonban az élőhelynek alkalmas területek fogyóban vannak, így egyre nagyobb távolságot kell bejárniuk az új otthon megtalálása érdekében. Emiatt egyre több forgalmas útszakaszon kell áthaladniuk, aminek következtében egyre több gázolásos eset történik.
“Szomorú eset – Adatközlői történetek XXXIII.” Tovább olvasása
HódTérkép Blog 