Grédics Szilárd adatközlő első megfigyelését 2021.12.09-én osztotta meg a hodterkep.hu weboldalon, de már jóval korábban, 2017-2018-ban is találkozott a hódok nyomaival a Tiszán:
“Hódok az élő Tiszán – Adatközlői történetek XI.” Tovább olvasása
Besenyszög Millér patak belterületi szakaszán 2019 óta észlelik a hód nyomait, a területen hódrágás és hódvár bizonyítják az állat jelenlétét. Frissen kidöntött fák, friss és régebbi kéregrágások találhatók a patakparti nyárfákon és szomorú fűzeken.
“Beszakadt üreg a Miller patak partján – Adatközlői történetek X.” Tovább olvasása
Sajószentpéter külterületén, a Sajó folyó partján évek óta észleli Szalai Gábor a hódok jelenlétét. Élő példányt is sikerült már levideóznia, de a hódok munkásságának jelentős nyomai is felfedezhetők. Lábnyomok, rágásnyomok, frissen kidöntött, befaragott és kéregrágott fák, metszésnyomok árulkodnak a hód állandó jelenlétéről. Csak a víz közvetlen közelében levő fehér fűzek, nyárfák egyedein találhatók nyomok, hiszen a hód ritkán munkálkodik a víztől távolabbi területeken.
“Hódok a Sajón, útépítés után is – Adatközlői történetek IX.” Tovább olvasása
Sreiner Tamás az észlelései alapján igy számolt be a hódok belvárosi megjelenéséről, és az abból származó konfliktushelyzetekről:
“Belvárosi konfliktushelyzetek Mosonmagyaróváron – Adatközlői történetek VIII.” Tovább olvasása
2024. április 7-én részt vettünk a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Magyar Természettudományi Múzeum által szervezett “Önkéntes természeti adatgyűjtők találkozója” elnevezésű rendezvényen. A rendezvényről a Herman Ottó Intézet a következőképpen számolt be az állami természetvédelem hivatalos honlapján (www.termeszetvedelem.hu):
“Önkéntes természeti adatgyűjtők találkozója” Tovább olvasása
Az eredeti cikk a Life LOGOS 4 Waters oldalán, a Belügyminisztérium honlapján jelent meg, és IDE kattintva olvasható.
“Konfliktuskezelés és élőhelyvédelem a perőcsényi hódmocsárnál” Tovább olvasása
Bár a gátépítésbe való beavatkozás egyes esetekben indokolt, általában szélmalomharc jellegű tevékenység.
“A gátbontás, mint szélmalomharc – adatközlői történetek VII” Tovább olvasása
Tóth Krisztián arról számolt be nekünk, hogy Ráckeve egyik kikötőjében állt neki a hód kisebb fák kidöntésének. A kikötőkben érdemes lenne gondoskodni a fűz- és nyárfatörzsek egyedi védelméről, hogy megelőzhessük a vastagabb törzsek esetleges kidőléséből származó baleseteket.
“Hódrágás, csónakforgalom és stégek – adatközlői történetek VI.” Tovább olvasása
Az egyes vízfolyásszakaszokat jól ismerő adatközlőink segítenek azon kérdés megválaszolásában is, hogy mikor jelent meg a hód egy adott területen. Horváth Csabától például az alábbi információkat tudtuk meg:
“Hogy áll össze a hódtörténet? – adatközlői történetek V.” Tovább olvasása
“Szorgos, mint a hód” (busy like a beaver) – mondják angol nyelvterületen. Nálunk ugyanezt a mondást hangyákkal és méhekkel ismeri a köznyelv. Nem nehéz azonban megérteni, hogy honnan is ered az angolszász verzió.
“Szorgos mint a hód – adatközlői történetek IV.” Tovább olvasása
Fekete Ádám vadvízi horgászként rendszeresen járja partról a Maros Klárafalva és Maroslele közti szakaszát, így sokszor kínálkozik alkalma arra, hogy megfigyelje a hódokat. 2021 decemberében osztotta meg velünk az alábbi történetet:
“Horogra akadt – adatközlői történetek III.” Tovább olvasása
HódTérkép Blog 