Sreiner Tamás az észlelései alapján igy számolt be a hódok belvárosi megjelenéséről, és az abból származó konfliktushelyzetekről:
“Belvárosi konfliktushelyzetek Mosonmagyaróváron – Adatközlői történetek VIII.” Tovább olvasása
2024. április 7-én részt vettünk a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Magyar Természettudományi Múzeum által szervezett “Önkéntes természeti adatgyűjtők találkozója” elnevezésű rendezvényen. A rendezvényről a Herman Ottó Intézet a következőképpen számolt be az állami természetvédelem hivatalos honlapján (www.termeszetvedelem.hu):
“Önkéntes természeti adatgyűjtők találkozója” Tovább olvasása
Az eredeti cikk a Life LOGOS 4 Waters oldalán, a Belügyminisztérium honlapján jelent meg, és IDE kattintva olvasható.
“Konfliktuskezelés és élőhelyvédelem a perőcsényi hódmocsárnál” Tovább olvasása
Bár a gátépítésbe való beavatkozás egyes esetekben indokolt, általában szélmalomharc jellegű tevékenység.
“A gátbontás, mint szélmalomharc – adatközlői történetek VII” Tovább olvasása
Tóth Krisztián arról számolt be nekünk, hogy Ráckeve egyik kikötőjében állt neki a hód kisebb fák kidöntésének. A kikötőkben érdemes lenne gondoskodni a fűz- és nyárfatörzsek egyedi védelméről, hogy megelőzhessük a vastagabb törzsek esetleges kidőléséből származó baleseteket.
“Hódrágás, csónakforgalom és stégek – adatközlői történetek VI.” Tovább olvasása
Az egyes vízfolyásszakaszokat jól ismerő adatközlőink segítenek azon kérdés megválaszolásában is, hogy mikor jelent meg a hód egy adott területen. Horváth Csabától például az alábbi információkat tudtuk meg:
“Hogy áll össze a hódtörténet? – adatközlői történetek V.” Tovább olvasása
“Szorgos, mint a hód” (busy like a beaver) – mondják angol nyelvterületen. Nálunk ugyanezt a mondást hangyákkal és méhekkel ismeri a köznyelv. Nem nehéz azonban megérteni, hogy honnan is ered az angolszász verzió.
“Szorgos mint a hód – adatközlői történetek IV.” Tovább olvasása
Fekete Ádám vadvízi horgászként rendszeresen járja partról a Maros Klárafalva és Maroslele közti szakaszát, így sokszor kínálkozik alkalma arra, hogy megfigyelje a hódokat. 2021 decemberében osztotta meg velünk az alábbi történetet:
“Horogra akadt – adatközlői történetek III.” Tovább olvasása
Ma már fővárosi esti séták alkalmával is gyakran nyílik lehetőségünk arra, hogy hódokkal fussunk össze, és akár telefonnal is meg tudjuk örökíteni az állatot. Marton Előd így számolt be élményeiről:
“Hódok a fővárosban – adatközlői történetek II.” Tovább olvasása
Az értékes fák hódkárral szembeni egyedi védelme során nagyon fontos a szakszerű kivitelezés. Műanyag hálók nem alkalmasak a törzsek védelmére, a dróthálónak a talajtól egy méter magasságig végig védenie kell a fát. Legjobb, ha a drótháló nem érintkezik a törzzsel, hanem 3-4 oszlop segítségével kis „kerítést” építünk a fa köré. Ha mégis érintkezik a törzzsel, akkor nagyon fontos, hogy aprószemű legyen.
“Dróthálóval a hódrágás ellen – adatközlői történetek I.” Tovább olvasása
– Lehetőségek, kihívások, jó gyakorlatok
“Vízmegtartás a hódok kedvező hatásainak felhasználásával és természet-alapú megoldásokkal” Tovább olvasása
HódTérkép Blog 