Media

2022

2021

2020

2019

Citizen Science:

Publications

Juhász, E., Molnár, Z., Bede-Fazekas, Á., & Biró, M. (2023). General patterns of beavers’ selective foraging: how to evaluate the effects of a re-emerging driver of vegetation change along Central European small watercourses. Biodiversity and Conservation 32, 2197–2220. (Q1, IF=4,29) https://doi.org/10.1007/s10531-023-02598-8

Juhász, E. (2022). Hód – a vizes élőhelyek meg nem értett mérnöke. Hidrológiai Közlöny, 102(3), 63-65. http://www.hidrologia.hu/mht/letoltes/HK2022_03.pdf

Juhász, E., Bede-Fazekas, Á., Katona, K., Molnár, Zs., Biró, M. (2022). Foraging decisions with conservation consequences: Interaction between beavers and invasive tree species. Ecology and Evolution. 12(5), e8899 (Q1, IF: 2.91) https://doi.org/10.1002/ece3.8899

Juhász, E., Katona, K., Molnár, Zs., Hahn, I., Biró, M. (2020). A reintroduced ecosystem engineer species may exacerbate ongoing biological invasion: selective foraging of the Eurasian beaver in floodplains. Global Ecology and Conservation. 24: e01383 (Q1, IF: 3.3) https://doi.org/10.1016/j.gecco.2020.e013…

Ulicsni, V., Babai, D., Juhász, E., Molnár, Zs., Biró, M. (2020). Local knowledge about a newly reintroduced, rapidly spreading species (Eurasian beaver) and perception of its impact on ecosystem services. PLoS ONE 15(5): e0233506. (D1, IF: 2.74), https://doi.org/10.1371/journal.pone.0233…

Babai, D., Ulicsni, V., Biró, M., Juhász, E., Molnár, Zs. (2020). „Az emberek nem tudják miféle. Még emlékezet se volt róluk!” Természetismeret-szerzési mechanizmusok egy visszatelepített ökoszisztéma-mérnök faj (eurázsiai hód – Castor fiber) kapcsán. Ethno-Lore: Az MTA Néprajzi Kutatóintézetének Évkönyve 2019, XXXVI pp. 227-244.

Juhász, E., Biró, M., Babai, D. és Molnár, Zs. (2020). Természetvédők és kutatók ismeretei az eurázsiai hód kapcsán a Kárpát-medencében II.: táplálkozás, építés, élőhelyválasztás, ismeretterjesztés. Természetvédelmi Közlemények 26: 138–166.
https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv…

Juhász, E., Biró, M., Ulicsni, V., Molnár, Zs. (2019). Természetvédők és kutatók ismeretei az eurázsiai hód kapcsán a Kárpát-medencében I.: elterjedés, életnyomok, az együttélés lehetőségei, az elhullás okai. Természetvédelmi Közlemények 25: 59-79. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv…

Juhász, E. (2018). Az eurázsiai hód (Castor fiber Linnaeus, 1758) elterjedése és tevékenysége a Dél-Alföldön. Állattani Közlemények, 103(1–2), 15–32. https://doi.org/10.20331/AllKoz.2018.103…

Juhász, E., Babai, D., Biró, M., Molnár, Z., & Ulicsni, V. (2017). Az eurázsiai hód (Castor fiber) táplálkozási és fásszárú-használati szokásaival kapcsolatos helyi tudás két évtizeddel a visszatelepítések kezdete után a Kárpát-medencében. – Természetvédelmi Közlemények, 23 182–200. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv…

Ökológus kutatók országos hódstratégia kidolgozását sürgetik

Először megjelent: AgroJagerNews
Írta: Juhász Erika

A hódmocsár a vízmegtartás és biodiverzitás-megőrzés szempontjából nagy értéket képvisel. Fotó: Szendőfi Balázs

A hód NEM VADÁSZHATÓ. Miért jó ez? A természetvédőknek azért, mert így továbbra is az ő hatáskörükbe tartoznak az ökoszisztéma-mérnök fajjal kapcsolatos döntések, a vadgazdálkodóknak pedig azért, mert így biztosan nem merül fel, hogy a vadgazdálkodó fizessen hódkárt.

“Ökológus kutatók országos hódstratégia kidolgozását sürgetik” Tovább olvasása

Ismeretterjesztő anyagok

Nem hódmindegy: így kell túljárni a hódok eszén, hogy még örüljenek is neki ( Riport a Csömöri-patakról, telex.hu)

Ökológus kutatók országos hódstratégia kidolgozását sürgetik (Juhász Erika, AgroJagerNews)
Tervezzünk a hóddal! (Juhász Erika)
Szőrös, zseni vízgazdálkodásból és nagyon bosszantó. Mi az?(Riport Juhász Erikával, Agroinform)
Visszatelepített hódok…(Riport Juhász Erikával, Tudas.hu)
Mit csinál egy ökoszisztéma-mérnök?(Riport Juhász Erikával, Ng.hu)
Az eurázsiai hód (Czabán Dávid, Juhász Erika)

Az eurázsiai hód

Az eurázsiai hód (Castor fiber) a középkor elején még szinte egész Európát benépesítette. A XVI. század végére viszont a túlzott mértékű vadászat eredményeképpen állománya nagyon megfogyatkozott, ami a XIX. századra odáig vezetett, hogy a faj a kontinens számos országából kipusztult. Ennek elsődleges oka a hódprém és a hódpézsma iránti kereslet volt: a hódprém és a szőrből készült nemezanyag luxuscikknek számított, a hódpézsma gyógyszerként és parfüm alapanyagként is keresett árucikk volt. Az 1900-as évek elején a faj a kipusztulás szélén állt, állománynagysága mintegy 1200 példány lehetett.

“Az eurázsiai hód” Tovább olvasása

Tervezzünk a hóddal!

Az eurázsiai hód országhatárokon keresztül történt spontán terjedés és egy 1996-2008 között folytatott visszatelepítési program együttes eredményeként visszatért, őshonos állatfaj Magyarországon. Hazai egyedszáma napjainkra meghaladta a 10 000 példányt (Czabán Dávid és Juhász Erika becslése). Ökoszisztéma-mérnökként rágásával és gátépítő tevékenységével aktívan alakítja át saját élőhelyét. Ez a tájátalakítás egyfelől befolyásolja a vízfolyások és a vízpartok természeti állapotát, így az ottani életközösségeket, másrészt pedig a hóddal ezeken a területeken osztozó ember szempontjából is jelentős hatásokat von maga után.

“Tervezzünk a hóddal!” Tovább olvasása