Inhabited stream and marsh

In June 2023 Thomas Szczepaniak sent information about beaver signs observed along the Dera river and the Márton swamp. In this area, he found burrows, collapsed burrows, signs of gnawing and a beaver dam, as the evidences of beaver presence.

„The interesting thing is that the beavers seems to have colonized both the river and the swamp next to it. Given the number of holes there are probably several individuals although I could only see one at a time. The dam rises the river level but has no incidence on the swamp water level.

Although blocking the stream may have consequence for fields located downstream?”

Photo: Thomas Szczepaniak, source: BeaverMap program, HUN-REN Centre for Ecological Research
Photo: Thomas Szczepaniak, source: BeaverMap program, HUN-REN Centre for Ecological Research
Photo: Thomas Szczepaniak, source: BeaverMap program, HUN-REN Centre for Ecological Research

Beaver dams help to retain water. Due the increase of the amount of surface water and groundwater, water regime of the areawill change markedly. As positive effects, wetlands could be restored or created, and the amount of hay may increase in the nearby lands.

Beavers of Népsziget

Thomas Szczepaniak is a voluntary data collector, who regularly observes the beavers in Hungary. He lives in Budapest and he likes to photograph nature.

He provided information and photos about a beaver colony in Budapest for the hodterkep.hu website several times, first in May 2022.

„So far in my observations, I have seen in 2021 2 large beavers and 2 smaller ones simultaneously. In 2022 I have seen 2 larger ones, 1 smaller one, and 4 babies (simultaneously) being carried to another lodge nearby.

I have been following them since autumn 2021.”

Photo: Thomas Szczepaniak, source: BeaverMap program, HUN-REN Centre for Ecological Research
Photo: Thomas Szczepaniak, source: BeaverMap program, HUN-REN Centre for Ecological Research

This is how he wrote later about his observations:

„The lodge seems to be bigger than the one they previously used. There is sign of a previously built lodge at this place as well, they may alternate depending on the Danube water level.

Same colony as previously described, 2 adults (quite large), 1 younger beaver (middle in size) and 3 to 4 babies.”

„Some trees are disappearing and the river bank is collapsing in some places, but no roads, private terrain is impacted. I am not sure many people are aware that a beaver colony lives there, despite the traces they are mostly visible at night. I make my observation around sunrise kb. 5 o’clock nowadays, they remain active until the first human/dog noises can be heard.”

Photo: Thomas Szczepaniak, source: BeaverMap program, HUN-REN Centre for Ecological Research
Photo: Thomas Szczepaniak, source: BeaverMap program, HUN-REN Centre for Ecological Research

In October 2022 he wrote about the effects /impacts and possible conflict situations at this territory:

„Hard to say, the fallen tree provide perch for the local kingfishers. I could see that a nutria usually stayed close to the beaver lodge and would at time climb on it to eat and rest.

The area where the beaver lodge is located is really close to bars and a trail. There is no damage so far for both the trail and bars areas. However the bank is also used by people (fishermen, walkers,…) and the trees are falling directly where those people walk or could sit near the water. the Lodge is also partially collapsed, the beaver remedies to this is to dig deeper which will in time result in the bank to collapse even more.”

Photo: Thomas Szczepaniak, source: BeaverMap program, HUN-REN Centre for Ecological Research

Unusual observation about a beaver kit

BeaverMap informant Thomas Szczepaniak shared an interesting, unique story with us.

“One of the most unusual observations I have made while visiting the beaver colony. You are wondering what you are looking at? It was the same for me 👀

Photo: Thomas Szczepaniak, source: BeaverMap program, HUN-REN Centre for Ecological Research

At first I saw an adult swimming across a rather long distance, while the sun was up, and keeping his head out of water during the whole trip (which was quite unusual)

Photo: Thomas Szczepaniak, source: BeaverMap program, HUN-REN Centre for Ecological Research

And when he went for the second trip I saw it, he was carrying something, or rather someone. This adult beaver was transporting the 3 months old kits to a new location due to water level rising and flooding the current burrow.

Photo: Thomas Szczepaniak, source: BeaverMap program, HUN-REN Centre for Ecological Research

At this age beaver kits can already swim and feed as the adults however I guess the adults beaver did not want to lose time and expose the kits to dangers so they grabbed them btw their teeth and offered them a nice cruise.

Photo: Thomas Szczepaniak, source: BeaverMap program, HUN-REN Centre for Ecological Research

Did you know that new born beavers are equipped with fur that will keep them afloat and forbid them to leave the lodge? Still, they are able to swim shortly after their birth.”

Thomas Szczepaniak

Életnyomok

  • Hódrágás
  • Hódgát
  • Hódvár
  • Kotorékbejárat
  • Beszakadt üreg
  • Egyéb életnyomok

Világos rágási felszínnel rendelkező lemetszett ágak, valamint kidöntött, kéregrágott és befaragott törzsek. Figyeljük meg a hód metszőfogainak faanyagon hagyott jellegzetes nyomait!

Friss hódrágás
Friss hódrágás
Friss hódrágás

Megbarnult rágási felszínnel rendelkező lemetszett ágak, valamint kidöntött, kéregrágott és befaragott törzsek. Ha nem csak friss rágásokat találunk a megfigyelésünk helyszínén, az arról árulkodik, hogy a hódok már régebb óta jelen vannak a területen.

Régi hódrágás
Régi hódrágás

Vannak olyan élőhelyek, amelyeken a hód tevékenysége kevésbé látványos. Vegyük észre a kidöntött vagy megrágott vékony törzseket és az ágakon jelentkező ferde metszésnyomokat is!

Metszésnyomok
Metszésnyomok

A meder hód általi keresztirányú elzárása, mely a víz visszaduzzasztását szolgálja. Ez az építkezésforma keskeny, sekély patakokon és csatornákon jellemző, nagy folyókon nem fordul elő. A gátak jellemző építőanyagai: faágak, lágyszárú növények, iszap, kövek.  Nem csak a kanadai hód épít gátat! A hódgát nem azonos a hódvárral.

Nagyobb hódgát ágakból építve
Kisebb hódgát ágakból építve
Kisebb hódgát részben lágyszárú növényekből építve
Hódgát

A hód víz alá nyíló üregrendszerben lakik, fontos azonban, hogy a lakóüreg belseje mindig szárazon legyen. Ha nem elég magas a part, vízzel telített a talaj, vagy a kotorék teteje beszakad, akkor a hód az üregrendszer tetejét ágakkal, iszappal és lágyszárú növényekkel fedheti, így jön létre a vár. A lakóüreg védelmét célzó építkezés olykor alacsony vízszint esetén is megfigyelhető, amikor a hód a kotorék felszínre került bejáratát próbálja eltakarni az ágakkal. Nem csak a kanadai hód épít várat! A hódvár nem azonos a hódgáttal.

Hódvár a parton
Hódvár a vizen
Hódvár a parton
Hódvár

A hód átlagosan 60 cm átmérőjű kotorékbejáratai alacsony vízállásnál kerülhetnek felszínre. A kotorék mindig a víz felé nyílik, a bejárat a mederben található.

Alacsony vízállás miatt látható kotorékbejárat
Alacsony vízállás miatt látható kotorékbejárat
Kotorékbejárat

Függőleges irányú beszakadás a vízparton, a medren kívül, mely a hódüregbe vezet. A lakóüreg felett gyakran nagyon vékony a talajréteg, így az emberek, állatok, továbbá közvetlenül a partszegélyen közlekedő gépjárművek, munkagépek súlya alatt történhet meg a beszakadás. 

Beszakadt üreg
Beszakadt üreg
Beszakadt üreg, amit részben már ágakkal befedett a hód

Hód lábnyoma

A hód a saját territóriumának középpontját és határait szaganyaggal jelöli. A jellegzetes szagú castoreum kisebb-nagyobb iszapkupacokon koncertáltan érezhető.

Iszapból készített szagdomb

Tenyészidőszakban mezőgazdasági kultúrnövényeket is fogyaszt a hód. A rágáskár a vízhez közel eső részen, félköríves alakban látható. A száron olykor féloldalas metszésnyom figyelhető meg.

Rágás mezőgazdasági kultúrában

Fotók és szöveg: Juhász Erika, Kanizsay Borbála

Informative materials

In Hungarian

Ökológus kutatók országos hódstratégia kidolgozását sürgetik (Juhász Erika, AgroJagerNews)
Tervezzünk a hóddal! (Juhász Erika)
Szőrös, zseni vízgazdálkodásból és nagyon bosszantó. Mi az?(Riport Juhász Erikával, Agroinform)
Visszatelepített hódok…(Riport Juhász Erikával, Tudas.hu)
Mit csinál egy ökoszisztéma-mérnök?(Riport Juhász Erikával, Ng.hu)
Az eurázsiai hód (Czabán Dávid, Juhász Erika)

Media

2022

2021

2020

2019

Citizen Science:

Publications

Juhász, E., Molnár, Z., Bede-Fazekas, Á., & Biró, M. (2023). General patterns of beavers’ selective foraging: how to evaluate the effects of a re-emerging driver of vegetation change along Central European small watercourses. Biodiversity and Conservation 32, 2197–2220. (Q1, IF=4,29) https://doi.org/10.1007/s10531-023-02598-8

Juhász, E. (2022). Hód – a vizes élőhelyek meg nem értett mérnöke. Hidrológiai Közlöny, 102(3), 63-65. http://www.hidrologia.hu/mht/letoltes/HK2022_03.pdf

Juhász, E., Bede-Fazekas, Á., Katona, K., Molnár, Zs., Biró, M. (2022). Foraging decisions with conservation consequences: Interaction between beavers and invasive tree species. Ecology and Evolution. 12(5), e8899 (Q1, IF: 2.91) https://doi.org/10.1002/ece3.8899

Juhász, E., Katona, K., Molnár, Zs., Hahn, I., Biró, M. (2020). A reintroduced ecosystem engineer species may exacerbate ongoing biological invasion: selective foraging of the Eurasian beaver in floodplains. Global Ecology and Conservation. 24: e01383 (Q1, IF: 3.3) https://doi.org/10.1016/j.gecco.2020.e013…

Ulicsni, V., Babai, D., Juhász, E., Molnár, Zs., Biró, M. (2020). Local knowledge about a newly reintroduced, rapidly spreading species (Eurasian beaver) and perception of its impact on ecosystem services. PLoS ONE 15(5): e0233506. (D1, IF: 2.74), https://doi.org/10.1371/journal.pone.0233…

Babai, D., Ulicsni, V., Biró, M., Juhász, E., Molnár, Zs. (2020). „Az emberek nem tudják miféle. Még emlékezet se volt róluk!” Természetismeret-szerzési mechanizmusok egy visszatelepített ökoszisztéma-mérnök faj (eurázsiai hód – Castor fiber) kapcsán. Ethno-Lore: Az MTA Néprajzi Kutatóintézetének Évkönyve 2019, XXXVI pp. 227-244.

Juhász, E., Biró, M., Babai, D. és Molnár, Zs. (2020). Természetvédők és kutatók ismeretei az eurázsiai hód kapcsán a Kárpát-medencében II.: táplálkozás, építés, élőhelyválasztás, ismeretterjesztés. Természetvédelmi Közlemények 26: 138–166.
https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv…

Juhász, E., Biró, M., Ulicsni, V., Molnár, Zs. (2019). Természetvédők és kutatók ismeretei az eurázsiai hód kapcsán a Kárpát-medencében I.: elterjedés, életnyomok, az együttélés lehetőségei, az elhullás okai. Természetvédelmi Közlemények 25: 59-79. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv…

Juhász, E. (2018). Az eurázsiai hód (Castor fiber Linnaeus, 1758) elterjedése és tevékenysége a Dél-Alföldön. Állattani Közlemények, 103(1–2), 15–32. https://doi.org/10.20331/AllKoz.2018.103…

Juhász, E., Babai, D., Biró, M., Molnár, Z., & Ulicsni, V. (2017). Az eurázsiai hód (Castor fiber) táplálkozási és fásszárú-használati szokásaival kapcsolatos helyi tudás két évtizeddel a visszatelepítések kezdete után a Kárpát-medencében. – Természetvédelmi Közlemények, 23 182–200. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv…