Kategória: HódTérkép eredmények

A természetes és természet-alapú megoldásokkal megvalósuló táji szintű vízvisszatartás napjaink aktuális kérdése. 2024. júniusában az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Ökológiai Kutatóközpont közös konferenciát szervezett “A hódok szerepe a vízgazdálkodásban 2024” címmel. A rendezvény célja az volt, hogy ágazatok közötti párbeszédet kezdeményezzünk a hód általi vízvisszatartás jelentőségéről és a hódhatások kezelésével kapcsolatos nemzetközi “jó gyakorlatok” adaptálásáról.

A rendezvényen elhangzott előadások visszanézhetők ezen a lejátszási listán:

A videók feltöltése folyamatosan zajlik.

Fotó: Juhász Erika

Az Ökológiai Kutatóközpont közcélú monitorozási programjának keretében 2021. novemberében és 2022. márciusában hódállomány-felmérésre került sor a Körösök vízrendszerén.

A bejárt folyószakaszok összesített hosszúsága 2021-ben 107,5 km, 2022-ben 120 km (együttesen 227,5 km) volt. A felmérés az alábbi vízfolyásokat érintette: Kettős-Körös (37 km), Sebes Körös (44 km), Hármas-Körös (90,5 km), Fehér-Körös (14,5 km), Hortobágy-Berettyó (28,5 km), Kákafoki-holtág (Bikazug, 13 km). Becslésünk szerint 2021-22-ben a vizsgálati területen 124 hódcsalád élt, ami 5,45 hódcsalád/10 km állománysűrűséget jelent. Ugyanez az érték 2018-ban 4 család/10 km-nek adódott 99,7 km folyószakasz felmérése során (Juhász 2018). A viszonylag csekély mértékű növekedésből az élőhelyek fokozatos telítődésére következtethetünk.

Az egyes hódcsaládok által aktívan használt szakaszok hosszát és a territóriumok határait a terepen regisztrált friss életnyomok (rágások, várak, kotorékbejáratok, csapák, lábnyomok) alapján becsültük. Az adatgyűjtés főként motorcsónakból történt, egyes szakaszokon azonban gyalogos bejárásra is sor került az adatok pontosítása érdekében.

Hódcsaládok a Körösök vízrendszerén 2021-2022-ben

A folyón végzett felmérést követően a Hármas-Körös egyik holtágán a faj rendkívüli „vízmérnöki” tevékenységét sikerült dokumentálni. A területen élő hódcsalád ugyanis egy 300 méter hosszú csatorna ásásával végzett „vízkormányzást” annak érdekében, hogy kotorékának bejáratát a holtág kiszáradása előtti utolsó pillanatig víz alatt tartsa.

Az ökoszisztéma-mérnök rágcsáló fadöntő tevékenysége a hideg idő beálltával válik igazán intenzívvé, valamint az őszi alacsony vízszintnél a kotorékok jó detektálhatósága is hatékonyabbá teszi a munkánkat. A tél-végi, koratavaszi időszakban a felmérés időzítésével az árhullámokhoz kell alkalmazkodni. Abban, hogy a motorcsónakos adatgyűjtés az idén rendelkezésünkre álló rövid idő alatt megvalósulhasson, a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége, valamint a Csicsergő vízitúra megállóhely és horgásztanya üzemeltetője nyújtott nélkülözhetetlen segítséget.

Hálásak vagyunk Bogdány Zoltán, Lustyik Gábor, Sebestyén László és Varjú Tibor hivatásos halőröknek, Nemes Attilának (KHESZ ügyvezető igazgató) és Jankulár Zsoltnak (Csicsergő Vízitúra-megállóhely). Köszönjük továbbá Harsányi Dezsőnek (Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság), hogy felhívta a figyelmünket a hód rendkívüli élőhely-átalakító tevékenységére, melyet a cikkünkben meg nem nevezett holtág mentén tapasztalt.

Írta: Juhász Erika és Czabán Dávid

A HódTérképre 2024. februárjáig 672 feltöltés érkezett. A megfigyelések főként Magyarország területéről származnak. Hódgátak jelenlétéről 144 esetben kaptunk jelzést, hód általi elárasztásról 53 esetben számoltak be.

Összefoglalás

Készítette: Czabán Dávid és Juhász Erika 2020-ban

Országos állománybecslésünkhöz 2014 és 2020 között gyűjtött terepi monitorozási adatainkat, nemzeti park igazgatóságoktól és vízügyi igazgatóságoktól kapott adatokat, valamint helyi lakosoktól érkezett fotódokumentált megfigyeléseket használtunk fel. Saját felméréseink 22 folyót és több mint 150 egyéb vizesélőhelyet (patakot, csatornát, tavat érintettek). Az adott vízfolyáson jellemző átlagos állománysűrűségi értékkel számolva, és az élőhelyi adottságokat figyelembe véve megbecsültük azt, hogy hány további hódélőhely lehet a folyók felméréssel nem érintett szakaszain.

Mindezen adatok alapján összesen 1726 hódélőhelyet sikerült regisztrálni az országban, a nem felmért szakaszokra fogalmazott becslésünk pedig 783 hódélőhely volt. A hódok hazánkban jellemzően 2-8 példányból álló családokban/kolóniákban élnek. A családméret átlagos értéke Közép-Európában Vorel és Uhlikova (2018) adatai alapján 4,25 példány. Mindezek alapján a hazai hódállomány nagyságát 2020-ban 10-11 ezer példányra becsültük.

A faj magyarországi elterjedési térképe 2020-ban. Az alaptérkép forrása: Natural Earth. A térkép a QGIS 3.14. verziójának segítségével készült.

Köszönjük az állománybecslésben való segítségnyújtást az alábbi személyeknek és szervezeteknek: Arlett Péter, Buzetzky Győző, Lelkes András, Monoki Ákos, Mórocz Attila, Orcsik Tibor, Právics Márk, Tallósi Béla, Wilhelm Ákos; Aggteleki, Balaton-felvidéki, Bükki, Duna-Dráva, Duna-Ipoly, Fertő-Hanság, Hortobágyi, Kiskunsági, Körös-Maros és Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság; Dél-Dunántúli, Észak-Magyarországi, Közép-Dunántúli, Közép-Tiszavölgyi, Nyugat-Dunántúli, Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság. Juhász Erika munkáját az Innovációs és Technológiai Minisztérium Új Nemzeti Kiválóság Programja (ÚNKP-19-3) támogatta.

Cikkünket kérjük így hivatkozza:
Czabán D, Juhász E (2020) Az eurázsiai hód országos állománybecslésének eredményei 2020-ban. https://hodterkep.blog/2024/01/24/orszagos-allomanybecsles-eredmenyek-2020/

Czabán, D., & Juhász, E. (2024). Rapid expansion of Eurasian beavers in Hungary: thirty-year history of the species’ return. European Journal of Wildlife Research, 70(4), 1-9. https://doi.org/10.1007/s10344-024-01825-z

Juhász, E., Molnár, Z., Bede-Fazekas, Á., & Biró, M. (2023). General patterns of beavers’ selective foraging: how to evaluate the effects of a re-emerging driver of vegetation change along Central European small watercourses. Biodiversity and Conservation 32, 2197–2220. https://doi.org/10.1007/s10531-023-02598-8

Juhász, E. (2022). Hód – a vizes élőhelyek meg nem értett mérnöke. Hidrológiai Közlöny, 102(3), 63-65. http://www.hidrologia.hu/mht/letoltes/HK2022_03.pdf

Juhász, E., Bede-Fazekas, Á., Katona, K., Molnár, Zs., Biró, M. (2022). Foraging decisions with conservation consequences: Interaction between beavers and invasive tree species. Ecology and Evolution. 12(5), e8899 https://doi.org/10.1002/ece3.8899

Juhász, E., Katona, K., Molnár, Zs., Hahn, I., Biró, M. (2020). A reintroduced ecosystem engineer species may exacerbate ongoing biological invasion: selective foraging of the Eurasian beaver in floodplains. Global Ecology and Conservation. 24: e01383  https://doi.org/10.1016/j.gecco.2020.e013…

Ulicsni, V., Babai, D., Juhász, E., Molnár, Zs., Biró, M. (2020). Local knowledge about a newly reintroduced, rapidly spreading species (Eurasian beaver) and perception of its impact on ecosystem services. PLoS ONE 15(5): e0233506., https://doi.org/10.1371/journal.pone.0233…

Babai, D., Ulicsni, V., Biró, M., Juhász, E., Molnár, Zs. (2020). „Az emberek nem tudják miféle. Még emlékezet se volt róluk!” Természetismeret-szerzési mechanizmusok egy visszatelepített ökoszisztéma-mérnök faj (eurázsiai hód – Castor fiber) kapcsán. Ethno-Lore: Az MTA Néprajzi Kutatóintézetének Évkönyve 2019, XXXVI pp. 227-244.

Juhász, E., Biró, M., Babai, D. és Molnár, Zs. (2020). Természetvédők és kutatók ismeretei az eurázsiai hód kapcsán a Kárpát-medencében II.: táplálkozás, építés, élőhelyválasztás, ismeretterjesztés. Természetvédelmi Közlemények 26: 138–166.
https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv…

Juhász, E., Biró, M., Ulicsni, V., Molnár, Zs. (2019). Természetvédők és kutatók ismeretei az eurázsiai hód kapcsán a Kárpát-medencében I.: elterjedés, életnyomok, az együttélés lehetőségei, az elhullás okai. Természetvédelmi Közlemények 25: 59-79. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv…

Juhász, E. (2018). Az eurázsiai hód (Castor fiber Linnaeus, 1758) elterjedése és tevékenysége a Dél-Alföldön. Állattani Közlemények, 103(1–2), 15–32. https://doi.org/10.20331/AllKoz.2018.103…

Juhász, E., Babai, D., Biró, M., Molnár, Z., & Ulicsni, V. (2017). Az eurázsiai hód (Castor fiber) táplálkozási és fásszárú-használati szokásaival kapcsolatos helyi tudás két évtizeddel a visszatelepítések kezdete után a Kárpát-medencében. – Természetvédelmi Közlemények, 23 182–200. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv…