A Ramsari Egyezmény aláírásának emlékére február 2-a világszerte a vizesélőhelyek világnapja. Napjainkban egyre inkább a felmelegedés, a szennyezések és a kiszáradás veszélye fenyegeti ezeket a számtalan élőlénycsoportnak élő-, szaporodó-, táplálkozó- és pihenőhelyet biztosító változatos élőhelyeket.
„Teljes duzzasztás után kialakult hódmocsár közepén viszonylag zavartalanul tevékenykedtek. 3 perces videót sikerült készítenem róluk.” – írta Cserpes Tibor.
Egy igen jelentős, körülbelül 100 centiméteres duzzasztási szintet okozó hódgát visszaduzzasztott a patak régi mederágába, amelybe a gazdálkodó beleszántott. Az ennek eredményeként jelentkező elöntéseket a gazdálkodó kárként jelezte a vízügy és a Természetvédelmi Intézet felé. Az 5 méteres hagyássáv itt is hiányzik a patak mentén. Bejárásunkkor azt tapasztaltuk, hogy a víz körülbelül 30 cm apadt és a gát mellett az elöntés ebben az állapotban nem okozott problémát. Ez egy fontos tapasztalat a hódgát jövőbeli vízszint-szabályozásának tervezése szempontjából. A helyszínen sajnos az inváziós nutria hullatékát is megtaláltuk.
Tó eredeti rendeltetése árvízi tározó. Tehát képesnek kellene lennie a nagy vizek befogadására. Ugyanakkor szintjét halgazdálkodási célból magasabban tartják, a Természetvédelmi Intézet is ennél alacsonyabb vízszintet javasol. A tó madárvédelmi terület is, nincs horgászat, illetve költési időben a töltést nem lehet kaszálni, és tilos a tavat trágyázni (bár érezni a trágyaszagot). Régebben pézsmapocok üregei okoztak konfliktust, ám a pézsmapocok az uhu miatt visszaszorult. A helyszínen vidra életnyomaival találkoztunk, bár itt is a hód a föld konfliktusforrás. Minden évben októberben lehalásszák a tavat, a leeresztő csatornánazonban 100 méterre a tótól egy 50 centiméteres duzzasztási szintű gát duzzasztja vissza a vizet, ami akadályozza ezt a lehalászás. Távolabb még egy kis gát található. Terepbejárásunkkor azt tapasztaltuk, hogy mindkét gáton bontás vagy elmosódás nyomai láthatók. Az is megállapítható volt, hogy a levezető árok nem optimális élőhely a hód számára, hiszen a partoldalon nagyon kevés a fásszárú növényzet, így a hód vélhetően az itt található régi patakmederágra vagy a tóba fog átmenni. Ezáltal a visszaduzzasztás problémája vélhetően magától megoldódik, de új problémák keletkezhetnek a tónál és annak töltésében. A helyiek elmondása szerint a területen élőhelyvédelmi problémák is jelentkeznek: a patakmederhez minden évben közelebb szánt a gazdálkodó, a rét és a mocsár lassanként eltűnik.
A patak mellékága után – mely a településről vezeti le a vizet – duzzasztás jelentkezett a Fekete-éren. Egyes helyiek azt mondták, hogy emiatt a házak pincéit veszélyezteti a víz. Ezek a házak azonban nagyon messze vannak a gáttól, így a problémának jelen hódhatás mellett még nincs realitása. A fák törzsét dróthálóval körbetekerték, ez sikeresen biztosította a törzsek védelmét. Ugyanakkor tartósabb megoldás lett volna olyan egyedi körülkerítést alkalmazni, ami nem érintkezik a fatörzzsel, hiszen a szorosan tekercselt dróthálót a fák növekedése miatt néhány éven belül le kell cserélni. A helyszínen egy hódvárat találtunk. Az itteni hódgátat minimum három alkalommal bontották el eddig.
A Lutra Intézet hód- és vidramonitorozási programjának egyik helyszínén jártunk. A hód jelenlétét sikerült igazolnunk, a vidráét nem. A Kolpán a vidra ritka, pedig halbőség van, nem tudni tehát, hogy miért csappant meg az őshonos ragadozó állománya. Egy nagy bukót figyeltünk meg táplálékszerzés közben.
1. Križevci – Aqualutra információs központ meglátogatása
2. Domonkosfalva _ Kercaszomor
A helyszínen egy határon átnyúló konfliktus kezelésének nehézségéről beszélgettünk. A magyar oldalon a hód élőhelyrekonstrukciót hajtott végre, egy kaszálórétre terelte a patak hosszú szakaszát, körgátjaival egy diverz, lassan áramló vizű, páratlan szépségű vizesélőhelyet alakított ki. Az unikális értékű területen természetvédelmi szempontból is van egy kis üröm az örömben, ugyanis 2006-ban a nemzeti park egy patakmedret rehabilitált a mesterséges meder túlsó partján, melybe most nem jut elég víz. Míg a magyar oldalon természetvédelmi és az elöntésből adódó gazdálkodói konfliktus jelentkezett, addig a szlovén oldalon az üregásás és a terménykár (kukoricaevés) jelent meg problémaként.
2025. novemberben és decemberben a Körösök vízrendszerén végeztük ismételt hódállományfelmérést. A 2018-as (link) és a 2021-2022-es (link) terepi felmérést követően, idén harmadik alkalommal végeztük a terület hódállományfelmérését.