Tanulmányút Szlovéniában 2025 – V.

márc. 12.

21. Cven

Egy igen jelentős, körülbelül 100 centiméteres duzzasztási szintet okozó hódgát visszaduzzasztott a patak régi mederágába, amelybe a gazdálkodó beleszántott. Az ennek eredményeként jelentkező elöntéseket a gazdálkodó kárként jelezte a vízügy és a Természetvédelmi Intézet felé. Az 5 méteres hagyássáv itt is hiányzik a patak mentén. Bejárásunkkor azt tapasztaltuk, hogy a víz körülbelül 30 cm apadt és a gát mellett az elöntés ebben az állapotban nem okozott problémát. Ez egy fontos tapasztalat a hódgát jövőbeli vízszint-szabályozásának tervezése szempontjából. A helyszínen sajnos az inváziós nutria hullatékát is megtaláltuk.

“Tanulmányút Szlovéniában 2025 – V.” Tovább olvasása

Tanulmányút Szlovéniában 2025 – IV. rész

2025. márc. 11.

16. Komarnik jezero (Szúnyog-tó)

Tó eredeti rendeltetése árvízi tározó. Tehát képesnek kellene lennie a nagy vizek befogadására. Ugyanakkor szintjét halgazdálkodási célból magasabban tartják, a Természetvédelmi Intézet is ennél alacsonyabb vízszintet javasol. A tó madárvédelmi terület is, nincs horgászat, illetve költési időben a töltést nem lehet kaszálni, és tilos a tavat trágyázni (bár érezni a trágyaszagot). Régebben pézsmapocok üregei okoztak konfliktust, ám a pézsmapocok az uhu miatt visszaszorult. A helyszínen vidra életnyomaival találkoztunk, bár itt is a hód a föld konfliktusforrás. Minden évben októberben lehalásszák a tavat, a leeresztő csatornánazonban  100 méterre a tótól egy 50 centiméteres duzzasztási szintű gát duzzasztja vissza a vizet, ami akadályozza ezt a lehalászás. Távolabb még egy kis gát található. Terepbejárásunkkor azt tapasztaltuk, hogy mindkét gáton bontás vagy elmosódás nyomai láthatók. Az is megállapítható volt, hogy a levezető árok nem optimális élőhely a hód számára, hiszen a partoldalon nagyon kevés a fásszárú növényzet, így a hód vélhetően az itt található régi patakmederágra vagy a tóba fog átmenni. Ezáltal a visszaduzzasztás problémája vélhetően magától megoldódik, de új problémák keletkezhetnek a tónál és annak töltésében. A helyiek elmondása szerint a területen élőhelyvédelmi problémák is jelentkeznek: a patakmederhez minden évben közelebb szánt a gazdálkodó, a rét és a mocsár lassanként eltűnik.

“Tanulmányút Szlovéniában 2025 – IV. rész” Tovább olvasása

Tanulmányút Szlovéniában 2025 – III. rész

március 6.

8. Fekete-ér

A patak mellékága után – mely a településről vezeti le a vizet – duzzasztás jelentkezett a Fekete-éren. Egyes helyiek azt mondták, hogy emiatt a házak pincéit veszélyezteti a víz. Ezek a házak azonban nagyon messze vannak a gáttól, így a problémának jelen hódhatás mellett még nincs realitása. A fák törzsét dróthálóval körbetekerték, ez sikeresen biztosította a törzsek védelmét. Ugyanakkor tartósabb megoldás lett volna olyan egyedi körülkerítést alkalmazni, ami nem érintkezik a fatörzzsel, hiszen a szorosan tekercselt dróthálót a fák növekedése miatt néhány éven belül le kell cserélni. A helyszínen egy hódvárat találtunk. Az itteni hódgátat minimum három alkalommal bontották el eddig.

“Tanulmányút Szlovéniában 2025 – III. rész” Tovább olvasása

Tanulmányút Szlovéniában 2025 – II. rész

2025. március 5.

5. Kolpa folyó

A Lutra Intézet hód- és vidramonitorozási programjának egyik helyszínén jártunk. A hód jelenlétét sikerült igazolnunk, a vidráét nem. A Kolpán a vidra ritka, pedig halbőség van, nem tudni tehát, hogy miért csappant meg az őshonos ragadozó állománya. Egy nagy bukót figyeltünk meg táplálékszerzés közben.

“Tanulmányút Szlovéniában 2025 – II. rész” Tovább olvasása

Tanulmányút Szlovéniában 2025 – I. rész

2025. márc. 4.

1. Križevci – Aqualutra információs központ meglátogatása

2. Domonkosfalva _ Kercaszomor

A helyszínen egy határon átnyúló konfliktus kezelésének nehézségéről beszélgettünk. A magyar oldalon a hód élőhelyrekonstrukciót hajtott végre, egy kaszálórétre terelte a patak hosszú szakaszát, körgátjaival egy diverz, lassan áramló vizű, páratlan szépségű vizesélőhelyet alakított ki. Az unikális értékű területen természetvédelmi szempontból is van egy kis üröm az örömben, ugyanis 2006-ban a nemzeti park egy patakmedret rehabilitált a mesterséges meder túlsó partján, melybe most nem jut elég víz. Míg a magyar oldalon természetvédelmi és az elöntésből adódó gazdálkodói konfliktus jelentkezett, addig a szlovén oldalon az üregásás és a terménykár (kukoricaevés) jelent meg problémaként.

“Tanulmányút Szlovéniában 2025 – I. rész” Tovább olvasása

Konfliktuskezelés a Csömöri-patakon

2025.10.13-án, számos szóbeli és terepi egyeztetés után, a Csömöri-patakon elkészült hazánk harmadik, engedélyes és szakszerűen kialakított hódgát-csőátvezetése. A helyszíni állapotok alapján leginkább megfelelő módszerek kiválasztása és az eszközök beépítése több intézmény és szervezet együttműködésével valósult meg. A különböző szakemberek előzetes tapasztalatai szakszerű megvalósítást tettek lehetővé.

“Konfliktuskezelés a Csömöri-patakon” Tovább olvasása