Kategória: Magyar

A Mecsekből, Mánfa közeléből is érkezett észlelés, 2023 januárjában. Seres Milán fényképeket és videót is készített egy egyedről.

A Mecsek területén egyelőre nem jellemző a hód, elképzelhető, hogy ez a példány is ideiglenesen kóborolt arra.

A Dera patak mentén élő hódok hatásáról tett érdekes megfigyelést Lenkei Péter 2024. januári adatfeltöltésében.

„A gátak közé szorított patakot duzzasztja vissza. A gát oldalában kipusztul ettől a japánkeserűfű az elöntéssel érintett szakaszon, nem bírja az állandó vízállást.”

A hódok újbóli megtelepedése és elterjedése természetvédelmi szempontból is összetett kérdés. Egyértelmű előnynek vehetjük adott helyen a hódos-vizes élőhelyek, a hódmocsarak, hódtavak kialakulásának pozitív hatásait (vízmegtartás, vízháztartás javítása, élőhelyteremtés, ökoszisztéma szolgáltatások növelése, mikroklímajavítás stb.)

Sok esetben felmerül azonban, hogy a hód a rágásával az adott területi adottságok függvényében inváziós növények elterjedését eredményezheti. Ez természetvédelmi szempontól határozottan nemkívánatos folyamat.

Az inváziós faj, a japánkeserűfű komoly kihívások elé állítja az általa uralt terület kezelőjét. Kiírtása, kordában tartása nagyon nehéz feladat.

Megkeresésünkre az alábbi, egyértelműen pozitív hatásról szóló kiegészítést írta meg Lenkei Péter:

„Az augusztusi aszályban a patak környéki kaszált gyep teljesen kiégett az aszály miatt, kivéve a patak 100-200 méteres körzetében. A gátak közé szorított Dera-patak a nagyobb esésű városi szakaszt elhagyva, kiérve a Pomázi-síkra elveszti energiáját, lerakja a hordalékot a gátak közé. A meder feliszapolódik, feltelik hordalékkal. Így a patak mederfenék szintje már a környező sík kaszálók szintjét közelíti. A hód által épített jelentős duzzasztás túlnyomása feltölti a környező talajok talajvizét, annyira megemeli a talajvízszintet, hogy ilyen aszályban sem száradt ki a gyep. A nyár végére leapadó patak kis vízhozama ugyan a hódtavat fenn tudja tartani, viszont az alatta lévő szakaszokra már nem jut víz, teljesen száraz a meder. Kialakul egy egyensúlyi állapot, ahol a hódgát visszaduzzasztó hatására a talajvizet pótló, talajba szivárgó víz mennyisége megegyezik a teljes vízhozammal. Így kb. 5-10 hektár terület gyepei zöldek maradnak. 

Most is több gát van egymás alatt, a legnagyobbról készült a kép, ez kb 300 méter hosszban duzzasztja vissza a patakot.”

A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Abaújszántón átfolyó patakról 2022 telén érkezett észlelés. Kovács Pálma képei alapján látható, hogy a keskeny patakra gátat épített a hód, megemelve annak vízszintjét. Konfliktushelyzetről nem kaptunk bejelentést.

A hód gátat épít annak érdekében, hogy a hódkotorék bejárata mindenképp vízszint alatt maradjon. Ehhez általában nagyjából legalább 90-100 cm-es vízmélységre van szükség. A kisebb vízhozamú, az ingadozó vízszintű hódlakta patakokon emiatt gyakrabban található hódgát.

Kovács Pálma 2024 őszén friss helyzetjelentést küldött:

„Fejlemény, hogy idén tavasszal elbontották a gátat. A patak lentebbi szakaszán jelent meg azóta egy, az előzőnél talán nagyobb gát, lehet, hogy lejjebb költözött hódunk egy kevésbé forgalmas szakaszra.”

A Bükkszéki patakon munkálkodó hódról kaptunk információkat Szabó Ernőtől a hodterkep.hu weboldalon keresztül. A hód a patakon épített gáttal és a rágásával egyaránt hatással van a területre.

A rágással kapcsolatban ezeket írta Szabó Ernő:

„A patak mentén mindkét irányba és a néhány méterre lévő aszfaltos út mentén fiatal kidöntött fák találhatók, de van több befaragott, közel méteres átmérőjű fűzfa is.”

A közút mentén rágott fák kidőlhetnek az útra, így akár az is előfordulhat, hogy jelentős kárt okoznak.

Az információk alapján Bükkszéken 2023-ban már biztosan volt hódgát. A gát általi duzzasztás hatásairól így írt 2024 telén Szabó Ernő:

„Most is megfigyelhető az emelkedett vízállás, az elárasztott terület egyébként is nádas, mocsaras rész volt.”

A helyszínen a hódokkal kapcsolatos edukáció egyik lehetőségét is kihasználták, információs táblával hívják fel a figyelmet a szorgos kis pataklakókra és munkásságukra.

„A patak mellett tavaly kialakított, jelzett turistaút halad, melyen egy tájékoztató tábla is kihelyezésre került a hódokról.”

Megkeresésünkre Szabó Ernő az alábbi friss információkkal szolgált:

„Június 7-én egy nap alatt akkora mennyiségű eső esett a patak vízgyűjtő területén, hogy valószínűleg a gátat is elmosta ugyanúgy, ahogy a hétszáz méterrel lejjebb, a patak közelében álló, fedett buszváró építményt is. A gátnál ugyan nem jártam tavasz óta, de az említett esőzés előtti hónapokban a műút melletti árok felduzzasztott vízszintje alig volt húsz-harminc centiméterrel alacsonyabban az úttest szintjétől, azonban az eső utáni napon legalább egy méterrel csökkent az út melletti árok vízszintje, gyakorlatilag megszűnt a duzzasztás, az árok azóta is száraz. Ha az időjárás és a növényzet engedi, majd az ősz folyamán megnézem a területet, maradt-e valami a gátból és a várból, vagy látható-e újjáépítésre utaló jel.”

A Vas vármegyei Rönök közeléből, a Rönöki-patak mellől is jelezték hód jelenlétét 2024 tavaszán. Dömötör Piroska megfigyelése szerint rágásnyomok, döntött fák és hódgát is találhatók a területen.

A nyomok alapján már egy ideje munkálkodik a helyszínen a hód.

„Régebbi rágásnyom is volt. Tehát már itt van egy ideje. A megrágott fák nagy része közvetlen a patakparton volt. A többi maximum 50 méter távra. A gát nem tűnt annyira friss építésnek, mint a környező rágásnyomok.”

A hatásokról ezt írta Dömötör Piroska:

„Kirágja a patak partján a fákat. A gát kicsi és az egész vízfolyás is kicsi, így nem jelentős a hatás.”

Az észlelő számára újdonságként hatott, hogy egy ilyen kis vízfolyáson is él hód.

„Jó messzire följött a Rábáról.”

A hód territoriális állat, területét védi és saját családja számára megőrzi. Az új családot alapító egyedeknek új, szabad terület után kell néznie. Ennek következtében lassacskán az ország összes, számára megfelelő és elérhető élőhelyét belakja, köztük a kisebb vízfolyásokat is.

A Ramsari-egyezmény oltalma alá eső, különleges élővilággal rendelkező tatai Öreg-tó környékén évek óta látnak a hódokat, illetve az inváziós fajnak számító nutriát is.  Bodó Tibor beszámolója szerint hódrágás, hódvár és hódgát is található a tó környezetében, illetve az azt tápláló Által-ér mentén.

A 2023 nyarán beküldött megfigyelésében ezt írja Bodó Tibor:

„A Réti tavak környékén (csatornás mocsaras terület) már 4-5 éve biztosan vannak hódok és nutriák. A városban kb. 3 éve jelentek meg az első rágásnyomok, akkor már láttunk hódot a várárokban lévő patakrendszerben. Az Öreg-tóban most láttunk először. Az Által-ér mentén több nutria és hód is él.”

A nutria nem őshonos Magyarországon. Az eredetileg Dél-Amerikából származó faj egyre elterjedtebb Magyarországon, a klímaváltozásnak köszönhetően enyhülő telek miatt áttelelésre képes egyedek szaporodó állományokat hozhatnak létre.

Bodó Tibor megfigyelései az alábbiak:

„Általában nem zavarja őket az emberi jelenlét, a Fényesfürdőn a Grófi tóban még a szaunázás után mártózó emberek között is lavírozik nutria. Egyre gyakoribb megfigyelések jellemzőek. Az Öreg-tóban most először.”

A Hernád folyó Bőcs feletti szakaszán is megtalálta a hód nyomait 2023 telén Sterbinszky Ernőné, friss rágások és döntött fák képében. Sterbinszky Ernőné 1987 óta most észlelte először a hódokat a területen.

2023 áprilisában az említett helyszíntől nem messze levő sörgyárból érkezett bejelentés, hogy hódot találtak a gyár területén. A mályi madármentők és a Bükki Nemzeti park munkatársa segítségével visszavitték a hódot a számára megfelelő élőhelyre.

A Nógrád vármegyei Berkenyéről is kaptunk bejelentést a hodterkep.hu weboldalunkra. A település víztározójának partján élő hódot, illetve annak nyomait először 2022 nyarán figyelte meg Lévay Attila. A főként fűzfákat érintő friss fadöntések, kéregrágások, befaragások árulkodtak arról, hogy a területen megjelent a hód.

A rágásnyomokon kívül egyéb jelek is voltak, így írt erről Lévay Attila:

„Sötétedés utáni rágás zaj és megriasztott állatok hatalmas csobbanása, a tó vizén úszó, legalább 3 kivehető példány, egy megvilágított, táplálkozó példány hosszabb megfigyelése kb. 8 méterről, vízi létesítményről.”

A hód a partoldalba ásott üregrendszerben, úgynevezett kotorékban él, melynek a bejárata, a ragadozók elleni védekezés érdekében, víz alatt van. A kotorékrendszer akár 10 m hosszú is lehet. A felette levő talajréteg gyengülése esetén az üreg beszakadhat, ez akár balesetveszélyes és konfliktusos helyzetekhez is vezethet. Lévay Attila is egy ilyen jelenséggel találkozhatott:

„Furcsa, de egy helyen, a víztől kb 1,5-2 méterre egy kb. 17-20 cm átmérőjű fedetlen járat a felszín felé (mintha a part alatt lenne egy kotorék…)”

Lévay Attila megkeresésünkre leírta, hogy azóta egyedi dróthálós védelemmel lettek ellátva a fák, valamint mostanában nem észleltek hódot a helyszínen.

A tököli Dunaparton élő hódról és nyomairól kaptunk észlelést 2021 őszén.  A területen rágott és befaragott fák, hódvár, beszakadt üreg is jelzik a hód jelenlétét, de Tóth Domonkos adatközlőnknek az állatot magát is sikerült lefényképeznie.