Az eurázsiai hód országos állománybecslésének eredményei 2020-ban

Összefoglalás

Készítette: Czabán Dávid és Juhász Erika 2020-ban

Országos állománybecslésünkhöz 2014 és 2020 között gyűjtött terepi monitorozási adatainkat, nemzeti park igazgatóságoktól és vízügyi igazgatóságoktól kapott adatokat, valamint helyi lakosoktól érkezett fotódokumentált megfigyeléseket használtunk fel. Saját felméréseink 22 folyót és több mint 150 egyéb vizesélőhelyet (patakot, csatornát, tavat érintettek). Az adott vízfolyáson jellemző átlagos állománysűrűségi értékkel számolva, és az élőhelyi adottságokat figyelembe véve megbecsültük azt, hogy hány további hódélőhely lehet a folyók felméréssel nem érintett szakaszain.

“Az eurázsiai hód országos állománybecslésének eredményei 2020-ban” Tovább olvasása

Ökológus kutatók országos hódstratégia kidolgozását sürgetik

Először megjelent: AgroJagerNews
Írta: Juhász Erika

A hódmocsár a vízmegtartás és biodiverzitás-megőrzés szempontjából nagy értéket képvisel. Fotó: Szendőfi Balázs

A hód NEM VADÁSZHATÓ. Miért jó ez? A természetvédőknek azért, mert így továbbra is az ő hatáskörükbe tartoznak az ökoszisztéma-mérnök fajjal kapcsolatos döntések, a vadgazdálkodóknak pedig azért, mert így biztosan nem merül fel, hogy a vadgazdálkodó fizessen hódkárt.

“Ökológus kutatók országos hódstratégia kidolgozását sürgetik” Tovább olvasása

Ismeretterjesztő anyagok

Nem hódmindegy: így kell túljárni a hódok eszén, hogy még örüljenek is neki ( Riport a Csömöri-patakról, telex.hu)

Ökológus kutatók országos hódstratégia kidolgozását sürgetik (Juhász Erika, AgroJagerNews)
Tervezzünk a hóddal! (Juhász Erika)
Szőrös, zseni vízgazdálkodásból és nagyon bosszantó. Mi az?(Riport Juhász Erikával, Agroinform)
Visszatelepített hódok…(Riport Juhász Erikával, Tudas.hu)
Mit csinál egy ökoszisztéma-mérnök?(Riport Juhász Erikával, Ng.hu)
Az eurázsiai hód (Czabán Dávid, Juhász Erika)

Az eurázsiai hód

Az eurázsiai hód (Castor fiber) a középkor elején még szinte egész Európát benépesítette. A XVI. század végére viszont a túlzott mértékű vadászat eredményeképpen állománya nagyon megfogyatkozott, ami a XIX. századra odáig vezetett, hogy a faj a kontinens számos országából kipusztult. Ennek elsődleges oka a hódprém és a hódpézsma iránti kereslet volt: a hódprém és a szőrből készült nemezanyag luxuscikknek számított, a hódpézsma gyógyszerként és parfüm alapanyagként is keresett árucikk volt. Az 1900-as évek elején a faj a kipusztulás szélén állt, állománynagysága mintegy 1200 példány lehetett.

“Az eurázsiai hód” Tovább olvasása

Tervezzünk a hóddal!

Az eurázsiai hód országhatárokon keresztül történt spontán terjedés és egy 1996-2008 között folytatott visszatelepítési program együttes eredményeként visszatért, őshonos állatfaj Magyarországon. Hazai egyedszáma napjainkra meghaladta a 10 000 példányt (Czabán Dávid és Juhász Erika becslése). Ökoszisztéma-mérnökként rágásával és gátépítő tevékenységével aktívan alakítja át saját élőhelyét. Ez a tájátalakítás egyfelől befolyásolja a vízfolyások és a vízpartok természeti állapotát, így az ottani életközösségeket, másrészt pedig a hóddal ezeken a területeken osztozó ember szempontjából is jelentős hatásokat von maga után.

“Tervezzünk a hóddal!” Tovább olvasása

Publikációk

Czabán, D., & Juhász, E. (2024). Rapid expansion of Eurasian beavers in Hungary: thirty-year history of the species’ return. European Journal of Wildlife Research70(4), 1-9. https://doi.org/10.1007/s10344-024-01825-z

Juhász, E., Molnár, Z., Bede-Fazekas, Á., & Biró, M. (2023). General patterns of beavers’ selective foraging: how to evaluate the effects of a re-emerging driver of vegetation change along Central European small watercourses. Biodiversity and Conservation 32, 2197–2220. https://doi.org/10.1007/s10531-023-02598-8

Juhász, E. (2022). Hód – a vizes élőhelyek meg nem értett mérnöke. Hidrológiai Közlöny, 102(3), 63-65. http://www.hidrologia.hu/mht/letoltes/HK2022_03.pdf

Juhász, E., Bede-Fazekas, Á., Katona, K., Molnár, Zs., Biró, M. (2022). Foraging decisions with conservation consequences: Interaction between beavers and invasive tree species. Ecology and Evolution. 12(5), e8899 https://doi.org/10.1002/ece3.8899

Juhász, E., Katona, K., Molnár, Zs., Hahn, I., Biró, M. (2020). A reintroduced ecosystem engineer species may exacerbate ongoing biological invasion: selective foraging of the Eurasian beaver in floodplains. Global Ecology and Conservation. 24: e01383  https://doi.org/10.1016/j.gecco.2020.e013…

Ulicsni, V., Babai, D., Juhász, E., Molnár, Zs., Biró, M. (2020). Local knowledge about a newly reintroduced, rapidly spreading species (Eurasian beaver) and perception of its impact on ecosystem services. PLoS ONE 15(5): e0233506., https://doi.org/10.1371/journal.pone.0233…

Babai, D., Ulicsni, V., Biró, M., Juhász, E., Molnár, Zs. (2020). „Az emberek nem tudják miféle. Még emlékezet se volt róluk!” Természetismeret-szerzési mechanizmusok egy visszatelepített ökoszisztéma-mérnök faj (eurázsiai hód – Castor fiber) kapcsán. Ethno-Lore: Az MTA Néprajzi Kutatóintézetének Évkönyve 2019, XXXVI pp. 227-244.

Juhász, E., Biró, M., Babai, D. és Molnár, Zs. (2020). Természetvédők és kutatók ismeretei az eurázsiai hód kapcsán a Kárpát-medencében II.: táplálkozás, építés, élőhelyválasztás, ismeretterjesztés. Természetvédelmi Közlemények 26: 138–166.
https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv…

Juhász, E., Biró, M., Ulicsni, V., Molnár, Zs. (2019). Természetvédők és kutatók ismeretei az eurázsiai hód kapcsán a Kárpát-medencében I.: elterjedés, életnyomok, az együttélés lehetőségei, az elhullás okai. Természetvédelmi Közlemények 25: 59-79. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv…

Juhász, E. (2018). Az eurázsiai hód (Castor fiber Linnaeus, 1758) elterjedése és tevékenysége a Dél-Alföldön. Állattani Közlemények, 103(1–2), 15–32. https://doi.org/10.20331/AllKoz.2018.103…

Juhász, E., Babai, D., Biró, M., Molnár, Z., & Ulicsni, V. (2017). Az eurázsiai hód (Castor fiber) táplálkozási és fásszárú-használati szokásaival kapcsolatos helyi tudás két évtizeddel a visszatelepítések kezdete után a Kárpát-medencében. – Természetvédelmi Közlemények, 23 182–200. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv…