Kategória: Magyar

Csima-Takács Judit 2023.06.02-én töltötte fel a hodterkep.hu weboldalra a hóddal kapcsolatos megfigyeléseit. 2022 óta 5 hódgát is épült a Galga-patak Becske környéki szakaszára, melynek következtében az észlelő becslése szerint 1 m vízmélységű duzzasztott szakasz jött létre. Hódrágások, frissen kidöntött fák jelzik a hód jelenlétét. Az észlelő szerint nagyon pozitív a hozadéka a hódok munkásságának, jelenlétük örömmel tölti el a lakosságot.

“Szívélyes fogadtatás a Galga-patakon – Adatközlői történetek XIII.” → Tovább olvasása

Peresztegen, az Ikva partján történő konfliktuskezelésről küldte be fotóit Csecserits Anikó.

“Vashordóval a hódrágás ellen – Adatközlői történetek XII.” → Tovább olvasása

Grédics Szilárd adatközlő első megfigyelését 2021.12.09-én osztotta meg a hodterkep.hu weboldalon, de már jóval korábban, 2017-2018-ban is találkozott a hódok nyomaival a Tiszán:

“Hódok az élő Tiszán – Adatközlői történetek XI.” → Tovább olvasása

Besenyszög Millér patak belterületi szakaszán 2019 óta észlelik a hód nyomait, a területen hódrágás és hódvár bizonyítják az állat jelenlétét. Frissen kidöntött fák, friss és régebbi kéregrágások találhatók a patakparti nyárfákon és szomorú fűzeken.

“Beszakadt üreg a Miller patak partján – Adatközlői történetek X.” → Tovább olvasása

Sajószentpéter külterületén, a Sajó folyó partján évek óta észleli Szalai Gábor a hódok jelenlétét. Élő példányt is sikerült már levideóznia, de a hódok munkásságának jelentős nyomai is felfedezhetők. Lábnyomok, rágásnyomok, frissen kidöntött, befaragott és kéregrágott fák, metszésnyomok árulkodnak a hód állandó jelenlétéről. Csak a víz közvetlen közelében levő fehér fűzek, nyárfák egyedein találhatók nyomok, hiszen a hód ritkán munkálkodik a víztől távolabbi területeken.

“Hódok a Sajón, útépítés után is – Adatközlői történetek IX.” → Tovább olvasása

Sreiner Tamás az észlelései alapján igy számolt be a hódok belvárosi megjelenéséről, és az abból származó konfliktushelyzetekről:

“Belvárosi konfliktushelyzetek Mosonmagyaróváron – Adatközlői történetek VIII.” → Tovább olvasása

2024. április 7-én részt vettünk a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Magyar Természettudományi Múzeum által szervezett “Önkéntes természeti adatgyűjtők találkozója” elnevezésű rendezvényen. A rendezvényről a Herman Ottó Intézet a következőképpen számolt be az állami természetvédelem hivatalos honlapján (www.termeszetvedelem.hu):

“Önkéntes természeti adatgyűjtők találkozója” → Tovább olvasása

Az eredeti cikk a Life LOGOS 4 Waters oldalán, a Belügyminisztérium honlapján jelent meg, és IDE kattintva olvasható.

“Konfliktuskezelés és élőhelyvédelem a perőcsényi hódmocsárnál” → Tovább olvasása

Bár a gátépítésbe való beavatkozás egyes esetekben indokolt, általában szélmalomharc jellegű tevékenység.

“A gátbontás, mint szélmalomharc – adatközlői történetek VII” → Tovább olvasása

Tóth Krisztián arról számolt be nekünk, hogy Ráckeve egyik kikötőjében állt neki a hód kisebb fák kidöntésének. A kikötőkben érdemes lenne gondoskodni a fűz- és nyárfatörzsek egyedi védelméről, hogy megelőzhessük a vastagabb törzsek esetleges kidőléséből származó baleseteket.

“Hódrágás, csónakforgalom és stégek – adatközlői történetek VI.” → Tovább olvasása

Az egyes vízfolyásszakaszokat jól ismerő adatközlőink segítenek azon kérdés megválaszolásában is, hogy mikor jelent meg a hód egy adott területen. Horváth Csabától például az alábbi információkat tudtuk meg:

“Hogy áll össze a hódtörténet? – adatközlői történetek V.” → Tovább olvasása