2025 elején érkezett információ a HódTérkép honlapra, de már 2024 februárja óta észlelhetők hódnyomok a Parádi-Tarna patak Recsk és Parádfürdő közötti szakaszán. Urbánfy Terézia számos életnyomról beszámolt: hódgátat, hódvárat, hódcsapát, lerágott ágakat is megfigyelt a területen.
“Parádi-Tarna patak árvíz, majd aszály idején – Adatközlői történetek LIX.” Tovább olvasása
A Sződrákosi-patakon található hódgátakról küldött észlelést Mészáros Viktor 2025 februárjában.
“Fokozatos vízszintemelés hódgátakkal – Adatközlői történet LVIII.” Tovább olvasása
Jelen állás szerint a 2022-es évhez hasonló aszállyal nézünk szembe az idei évben is. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy a súlyos vízhiányra miként reagálnak a hódökoszisztémák. A hodterkep.hu weboldalra nagyon várjuk a friss feltöltéseket a hód által duzzasztott vízfolyás-szakaszok jelenlegi állapotáról.
“Hódökoszisztémák aszály idején” Tovább olvasása
A hódgátak általi vízduzzasztás többféle pozitív hatást okozhat. Ha a duzzasztás mértéke, illetve a terület adottságai megfelelők, akkor elárasztott területek jönnek létre. Az ilyen halmentes, gyorsabban felmelegedő, elegendően benapozott állóvizek ideális szaporodó-és élőhelyet nyújtanak számos élőlénycsoportnak, köztük a kétéltűeknek is. Koratavasztól kezdődően, a különböző békafajok peterakási időszakát követően az ismert hódos élőhelyeken kétéltűpetecsomó-felmérést végeztünk. A Vértesacsa környéki és a Tápió mentén ismert elárasztott területeket, valamint duzzasztott mederszakaszokat különböző transzektek (terepen kijelölt vonalak) mentén végigjártuk, meghatározott pontokon környezeti háttérváltozókat (növényborítottság, vízmélység) vettünk fel, majd rögzítettük a petecsomók számát és távolságát.
“Kétéltű-felmérés hódos élőhelyeken” Tovább olvasása
Zebegény belterületén, a Malom-völgyi-patakon élő hódok a számukra szükséges vízmélység kialakításához több gátat is építettek. Ezek közül az egyik hatására olyan mértékű vízduzzasztás jött létre, amely miatt néhány helyi lakos aggodalmát fejezte ki és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz fordult segítségért.
“Konfliktuskezelés Zebegényben” Tovább olvasása
Kiskunhalas közeléből, a Dong-éri csatornán élő hódok nyomait rögzítette Kiss Tamás a hodterkep.hu oldalra.
“Hódok a sivatag ellen – Adatközlői történetek LVII.” Tovább olvasása
A Borsod-Abaúj Zemplén vármegyében található Szuha pataknál talált hódnyomokról küldött információkat Várnagy Dávid. A Szuha név jelentése „nyaranta kiszáradó patak”, az adatközlő elmondása alapján előfordul, hogy a vízfolyás kiszárad. Várnagy Dávid információi szerint Kurityán mellett 2024 tavasza óta van biztosan hód, de a patak alsóbb szakaszán már 2023-ban is történt hódgátbontás, árvízvédelmi biztonsági intézkedésként.
“Hódok a nyaranta kiszáradó patakon – Adatközlői történetek LVI.” Tovább olvasása
Tótszerdahely környékén 2023 óta észleli a hódokat Fülöp Ottó. A hód a munkássága révén jelentős hatást gyakorolhat az emberi környezetre, mind a rágásával, mint az üregásási és gátépítő tevékenységével számos potenciális konfliktushelyzetet teremt. Az adatközlő az alábbi hatásokról írt a hodterkep.hu weboldalon:
“Konfliktushelyzetek a bányatavakon- Adatközlői történetek LV.” Tovább olvasása
Április 7-e a hódok világnapja. Ennek örömére elkészítettük az elmúlt időszak összefoglalóját.
“Hódok világnapja” Tovább olvasása
A mátészalkai Vajgyári-csatornán élő hódokról érkezett megfigyelést a hodterkep.hu-ra. Az érintett területen hódgátakat és frissen rágott fákat talált az észlelő.
“Hódgát általi duzzasztás a csatornán – Adatközlői történetek LIV.” Tovább olvasása
Az Ózdhoz tartozó Hódoscsépányból, a Hódos-patakon frissen épített hódgátról küldte el észlelését Bárdos Bence erdőmérnök, helyi gazdálkodó:
“Hódgát a hódoscsépányi Hódos-patakon – Adatközlői történetek LIII.” Tovább olvasása
HódTérkép Blog 