Tanulmányút Szlovéniában 2025 – I. rész

2025. márc. 4.

1. Križevci – Aqualutra információs központ meglátogatása

2. Domonkosfalva _ Kercaszomor

A helyszínen egy határon átnyúló konfliktus kezelésének nehézségéről beszélgettünk. A magyar oldalon a hód élőhelyrekonstrukciót hajtott végre, egy kaszálórétre terelte a patak hosszú szakaszát, körgátjaival egy diverz, lassan áramló vizű, páratlan szépségű vizesélőhelyet alakított ki. Az unikális értékű területen természetvédelmi szempontból is van egy kis üröm az örömben, ugyanis 2006-ban a nemzeti park egy patakmedret rehabilitált a mesterséges meder túlsó partján, melybe most nem jut elég víz. Míg a magyar oldalon természetvédelmi és az elöntésből adódó gazdálkodói konfliktus jelentkezett, addig a szlovén oldalon az üregásás és a terménykár (kukoricaevés) jelent meg problémaként.

“Tanulmányút Szlovéniában 2025 – I. rész” Tovább olvasása

Konfliktuskezelés a Csömöri-patakon

2025.10.13-án, számos szóbeli és terepi egyeztetés után, a Csömöri-patakon elkészült hazánk harmadik, engedélyes és szakszerűen kialakított hódgát-csőátvezetése. A helyszíni állapotok alapján leginkább megfelelő módszerek kiválasztása és az eszközök beépítése több intézmény és szervezet együttműködésével valósult meg. A különböző szakemberek előzetes tapasztalatai szakszerű megvalósítást tettek lehetővé.

“Konfliktuskezelés a Csömöri-patakon” Tovább olvasása

Parádi-Tarna patak árvíz, majd aszály idején – Adatközlői történetek LIX.

2025 elején érkezett információ a HódTérkép honlapra, de már 2024 februárja óta észlelhetők hódnyomok a Parádi-Tarna patak Recsk és Parádfürdő közötti szakaszán. Urbánfy Terézia számos életnyomról beszámolt: hódgátat, hódvárat, hódcsapát, lerágott ágakat is megfigyelt a területen.

“Parádi-Tarna patak árvíz, majd aszály idején – Adatközlői történetek LIX.” Tovább olvasása

Kétéltű-felmérés hódos élőhelyeken

A hódgátak általi vízduzzasztás többféle pozitív hatást okozhat.  Ha a duzzasztás mértéke, illetve a terület adottságai megfelelők, akkor elárasztott területek jönnek létre. Az ilyen halmentes, gyorsabban felmelegedő, elegendően benapozott állóvizek ideális szaporodó-és élőhelyet nyújtanak számos élőlénycsoportnak, köztük a kétéltűeknek is. Koratavasztól kezdődően, a különböző békafajok peterakási időszakát követően az ismert hódos élőhelyeken kétéltűpetecsomó-felmérést végeztünk. A Vértesacsa környéki és a Tápió mentén ismert elárasztott területeket, valamint duzzasztott mederszakaszokat különböző transzektek (terepen kijelölt vonalak) mentén végigjártuk, meghatározott pontokon környezeti háttérváltozókat (növényborítottság, vízmélység) vettünk fel, majd rögzítettük a petecsomók számát és távolságát.

“Kétéltű-felmérés hódos élőhelyeken” Tovább olvasása