A vízhez kötődő inváziós fajokat bemutató sorozatunk következő részében az amerikai nyérc (Neogale vison, korábban Neovison vison és Mustela vison) kerül ismertetésre.
“Amerikai nyérc – Vízhez kötődő inváziós fajok III.” Tovább olvasása
Thomas Szczepaniak 2023. júniusában a pomázi Dera patakon és az amellett levő Márton mocsárban megfigyelt hódnyomokról küldött észlelést. A területen kotorékbejárat, beszakadt üreg, rágásnyomok és hódgát is jelzi a hódok jelenlétét.
“Patak és mocsár belakva – Adatközlői történetek XXXVIII.” Tovább olvasása
Thomas Szczepaniak, önkéntes adatgyűjtő, rendszeres megfigyelője a magyarországi hódoknak. Thomas Budapesten él és természetfotózással is foglalkozik.
“Népszigeti hódok – Adatközlői történetek XXXVII.” Tovább olvasása
Sorozatunk következő részében a Magyarországon idegenhonos pézsmapockot mutatjuk be.
“Pézsmapocok – Vízhez kötődő inváziós fajok II.” Tovább olvasása
Thomas Szczepaniak HódTérképes adatközlőnk osztotta meg velünk ezt az érdekes, különleges történetet.
“Szokatlan megfigyelés egy hódkölyökről” Tovább olvasása
Az idegenhonos özönfajok jelentik napjainkban a legnagyobb veszélyt a biológiai sokféleségre nézve. Magyarországon is számos ilyen természetvédelmi és gazdasági veszélyt hordozó, jelentős károkat okozó faj van jelen. Ezek közül a projektünk során olyan idegenhonos inváziós emlősfajokkal foglalkozunk, amelyek vízhez kötődő életmódot élnek. Sorozatunkban szakirodalmi adatok alapján bemutatjuk ezen fajok jellemzőit, életmódját, elterjedését.
“Nutria – Vízhez kötődő inváziós fajok I.” Tovább olvasása
Az előző blogbejegyzés folytatásaként most következzenek Piros Dávid további megfigyelései, amelyeket a hodterkep.hu weboldalra töltött fel.
“Teltház a területen – Adatközlői történetek XXXVI. – folytatás” Tovább olvasása
Piros Dávid tolmácsolásában Városlődtől Bodorfáig bezáróan megismerhetjük a Torna patak, a Csigere patak és a Kigyós patak hódhelyzetét.
“Teltház a területen – Adatközlői történetek XXXVI.” Tovább olvasása
A ráckevei Duna-ág és a Balabán-árok között elhelyezkedő szigeten számos családi ház sorakozik. Az egyik ottani ingatlan tulajdonosa, Lengyel Miklós meghívására Ráckevére utaztunk, hogy a Balabán-árok menti hódnyomokat megfigyeljük.
“Hódrágás és természeti kincsek a Balabán-árok mentén” Tovább olvasása
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéből, egy élő egyedről küldött észlelést Komáromi Szabolcs.A megfigyelő gyermekkora óta él a Erdőhorvátiban, az elmúlt 39 évben most látott először hódot a
települést átszelő Tolcsva-patak belterületi szakaszán.
Holéczi Zsuzsanna egy másfél éves folyamatot rögzített a hodterkep.hu weboldalra. A Piliscsaba területén levő Kata-tó nevű egykori horgásztavat vették birtokukba a hódok. A hetek múlásával egyre több és jelentősebb hatással bírtak a területen a hódok. A megfigyelés elején 1-2 rágásnyom volt csupán, másfél évvel később már jelentős mennyiségű fát döntöttek a hódok. A terület tulajdonosváltása, valamint a lakóparkban lakók fák miatti aggodalma konfliktushelyzethez vezethet. Fontos tudni, hogy a legtöbb esetben van lehetőség konfliktuskezelésre, a hód és munkásságának elfogadásával együtt. Egyedi védelemmel megóvhatók az értékes vagy újonnan ültetett fák. Szemléletformálással és tájékoztatással, pl. a kutyák pórázon való sétáltatására való felhívással is csökkenthető a konfliktusos helyzetek száma.
“Két rágásnyomtól a kidöntött fáig – Adatközlői történetek XXXIV.” Tovább olvasása
