Az ózdi horgásztavon tevékenykedő hódokról érkeztek megfigyelések a hodterkep.hu weboldalra.
“Konfliktus a horgásztavon – Adatközlői történetek LXXI.” Tovább olvasásaKonfliktus a horgásztavon – Adatközlői történetek LXXI.
Kategória: Egyéb kategória
Vízőrző szakmai nap a Szilvásváradi Erdészetnél
2026. június 23-án az Egererdő Zrt. Szilvásváradi Erdészete szakmai napot tartott, „Kisléptékű vízmegtartás erdei környezetben” címmel. Az akkreditált képzést szakmabelieknek és érdeklődőknek hirdették meg, melyen az erdei vízvisszatartás fontossága és gyakorlati megvalósítási lehetőségei voltak fókuszban.
“Vízőrző szakmai nap a Szilvásváradi Erdészetnél” Tovább olvasásaHódéletnyomok Környén – Adatközlői történetek LXX.
A Komárom-Esztergom vármegyei Környe településen 2024-ben figyelt meg először hódéletnyomokat Szálerné dr. Nagy Gabriella.
“Hódéletnyomok Környén – Adatközlői történetek LXX.” Tovább olvasásaHódrágások a víztározónál – Adatközlői történetek LXIX.
A Mecsek környékéről egyelőre kevés adatfeltöltés érkezett a hodterkep.hu weboldalra. 2025 decemberében a Kovácsszénája melletti víztározónál megtalált hódéletnyomokról küldött észlelést a Kovakő Egyesület.
“Hódrágások a víztározónál – Adatközlői történetek LXIX.” Tovább olvasásaInváziós faj vagy őshonos faj?
A kanadai hód (Castor canadensis) a tudomány jelenlegi ismeretei szerint jelenleg nem fordul elő hazánkban.
“Inváziós faj vagy őshonos faj?” Tovább olvasásaA hódállomány méretének változásával kapcsolatos tendenciák a Körösökön
A Körösök mentén először 2017-18-ban került sor a hódállomány felmérésére (Juhász 2018, önkéntes munka). Ezt a felmérést a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Hódok monitorozása közcélú programjának keretében először 2021-22-ben, majd 2025-26-ban ismételtük meg. A felmérés 2017-18-ban 99,7 km, 2021-22-ben 218 km, 2025-26-ban 145,5 km összesített hosszúságú vízfolyásszakaszokat érintett.
Az alábbi ábrán bemutatjuk a hódterritóriumok számának időbeli változását. A táblázatban pedig a legutóbbi felmérés alapján a Fekete-, Kettős-, Sebes- és Hármas-Körös esetén becsült összesített territóriumszámot ismertetjük. Az alábbi szakaszok esetén a táblázatban szereplő adatok a 2025. decemberi állapotot mutatják: Kettős-Körös – Békési duzzasztó alatt, Sebes-Körös – Körösladányi duzzasztó alatt, Hármas-Körös – Békésszentandrási duzzasztó fölött. A többi szakasz esetén az adatok a 2026. áprilisi állapotra vonatkoznak.
Az eredmények alapján látható, hogy a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest nem történt jelentős növekedés a hódterritóriumok számában. A Békési duzzasztó fölötti szakaszok esetén a 2017-18-as alacsony értékek ahhoz köthetők, hogy a hód csupán néhány évvel korábban jelent meg az ottani vízfolyásszakaszokon.
Felmérésünk az aktívan használt várak, kotorékok és friss rágások felmérésén alapul.
Szakasz Becsült territóriumszám
Fekete-Körös: 18
Kettős-Körös – Békési duzzasztó fölött: 5
Kettős-Körös – Békési duzzasztó alatt: 13
Sebes-Körös – Körösladányi duzzasztó fölött: 37
Sebes-Körös – Körösladányi duzzasztó alatt: 7
Hármas-Körös – Békésszentandrási duzzasztó fölött: 28
Hármas-Körös – Békésszentandrási duzzasztó alatt: 31
Juhász Erika és Kanizsay Borbála
Köszönjük a kutatásban való közreműködést Czabán Dávidnak, Bencze Dávidnak, a KHESZ halőreinek, Jankulár Zsoltnak, Nemes Attilának és Szentesi Attilának.
Változatos étrend a Hosszúréti-patakon – Adatközlői történetek LXVIII.
2025 novemberében figyelte meg először Schmidt Gábor a hód életnyomait Törökbálinton, a Hosszúréti-patakon. Rágásnyomok, hódgát és hódcsapa alapján következtetett a rágcsáló jelenlétére.
“Változatos étrend a Hosszúréti-patakon – Adatközlői történetek LXVIII.” Tovább olvasásaKonfliktusok és kezelésük a Kenyérmezői-patakon – Adatközlői történetek LXVII.
A Kenyérmezői-patakon élő hód életnyomairól, valamint az ott kialakult konfliktushelyzetről küldött információkat egy adatközlőnk.
“Konfliktusok és kezelésük a Kenyérmezői-patakon – Adatközlői történetek LXVII.” Tovább olvasásaHódélőhely a Galga-patakon – Adatközlői történetek LXVI.
A Galga-patakról küldött észlelést Varga Gábor 2025. novemberében. A nyár folyamán észlelte először a hódok jelenlétére utaló nyomokat. Az adatközlő megfigyelése alapján 5 gát található a területen.
“Hódélőhely a Galga-patakon – Adatközlői történetek LXVI.” Tovább olvasásaA hódgát és a kirajzolódó kanyargós meder – Adatközlői történetek LXV.
A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében folyó Rakaca-patakon fotózott hódgátról küldött észlelést Hardy Vajk.
“A hódgát és a kirajzolódó kanyargós meder – Adatközlői történetek LXV.” Tovább olvasásaLupa-szigeti tapasztalatok
Az őshonos hód újbóli megjelenése hazánkban kettős megítélésű. Sokak véleménye szerint a megváltozott környezeti és természeti viszonyok miatt a hódtevékenység sok esetben káros hatású, nemkívánatos. Az egyre növekvő állomány miatt a konfliktusos helyzetek száma is növekszik.
Az alábbiakban Makray Ferenc Lupa-szigeti lakos megfigyeléseit olvashatjuk. A sziget őshonos fásszárú növényzetét ért hatásokról, a helyszínen megfigyelhető hódéletnyomokról, az inváziós zöld juhar hód általi hasznosításáról is kaptunk információkat.
“Lupa-szigeti tapasztalatok” Tovább olvasása
HódTérkép Blog 