A Komárom-Esztergom vármegyei Környe településen 2024-ben figyelt meg először hódéletnyomokat Szálerné dr. Nagy Gabriella.
“Hódéletnyomok Környén – Adatközlői történetek LXX.” Tovább olvasásaHódéletnyomok Környén – Adatközlői történetek LXX.
Kategória: Egyéb kategória
Hódrágások a víztározónál – Adatközlői történetek LXIX.
A Mecsek környékéről egyelőre kevés adatfeltöltés érkezett a hodterkep.hu weboldalra. 2025 decemberében a Kovácsszénája melletti víztározónál megtalált hódéletnyomokról küldött észlelést a Kovakő Egyesület.
“Hódrágások a víztározónál – Adatközlői történetek LXIX.” Tovább olvasásaInváziós faj vagy őshonos faj?
A kanadai hód (Castor canadensis) a tudomány jelenlegi ismeretei szerint jelenleg nem fordul elő hazánkban.
“Inváziós faj vagy őshonos faj?” Tovább olvasásaA hódállomány méretének változásával kapcsolatos tendenciák a Körösökön
A Körösök mentén először 2017-18-ban került sor a hódállomány felmérésére (Juhász 2018, önkéntes munka). Ezt a felmérést a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Hódok monitorozása közcélú programjának keretében először 2021-22-ben, majd 2025-26-ban ismételtük meg. A felmérés 2017-18-ban 99,7 km, 2021-22-ben 218 km, 2025-26-ban 145,5 km összesített hosszúságú vízfolyásszakaszokat érintett.
Az alábbi ábrán bemutatjuk a hódterritóriumok számának időbeli változását. A táblázatban pedig a legutóbbi felmérés alapján a Fekete-, Kettős-, Sebes- és Hármas-Körös esetén becsült összesített territóriumszámot ismertetjük. Az alábbi szakaszok esetén a táblázatban szereplő adatok a 2025. decemberi állapotot mutatják: Kettős-Körös – Békési duzzasztó alatt, Sebes-Körös – Körösladányi duzzasztó alatt, Hármas-Körös – Békésszentandrási duzzasztó fölött. A többi szakasz esetén az adatok a 2026. áprilisi állapotra vonatkoznak.
Az eredmények alapján látható, hogy a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest nem történt jelentős növekedés a hódterritóriumok számában. A Békési duzzasztó fölötti szakaszok esetén a 2017-18-as alacsony értékek ahhoz köthetők, hogy a hód csupán néhány évvel korábban jelent meg az ottani vízfolyásszakaszokon.
Felmérésünk az aktívan használt várak, kotorékok és friss rágások felmérésén alapul.
Szakasz Becsült territóriumszám
Fekete-Körös: 18
Kettős-Körös – Békési duzzasztó fölött: 5
Kettős-Körös – Békési duzzasztó alatt: 13
Sebes-Körös – Körösladányi duzzasztó fölött: 37
Sebes-Körös – Körösladányi duzzasztó alatt: 7
Hármas-Körös – Békésszentandrási duzzasztó fölött: 28
Hármas-Körös – Békésszentandrási duzzasztó alatt: 31
Juhász Erika és Kanizsay Borbála
Köszönjük a kutatásban való közreműködést Czabán Dávidnak, Bencze Dávidnak, a KHESZ halőreinek, Jankulár Zsoltnak, Nemes Attilának és Szentesi Attilának.
Változatos étrend a Hosszúréti-patakon – Adatközlői történetek LXVIII.
2025 novemberében figyelte meg először Schmidt Gábor a hód életnyomait Törökbálinton, a Hosszúréti-patakon. Rágásnyomok, hódgát és hódcsapa alapján következtetett a rágcsáló jelenlétére.
“Változatos étrend a Hosszúréti-patakon – Adatközlői történetek LXVIII.” Tovább olvasásaKonfliktusok és kezelésük a Kenyérmezői-patakon – Adatközlői történetek LXVII.
A Kenyérmezői-patakon élő hód életnyomairól, valamint az ott kialakult konfliktushelyzetről küldött információkat egy adatközlőnk.
“Konfliktusok és kezelésük a Kenyérmezői-patakon – Adatközlői történetek LXVII.” Tovább olvasásaHódélőhely a Galga-patakon – Adatközlői történetek LXVI.
A Galga-patakról küldött észlelést Varga Gábor 2025. novemberében. A nyár folyamán észlelte először a hódok jelenlétére utaló nyomokat. Az adatközlő megfigyelése alapján 5 gát található a területen.
“Hódélőhely a Galga-patakon – Adatközlői történetek LXVI.” Tovább olvasásaA hódgát és a kirajzolódó kanyargós meder – Adatközlői történetek LXV.
A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében folyó Rakaca-patakon fotózott hódgátról küldött észlelést Hardy Vajk.
“A hódgát és a kirajzolódó kanyargós meder – Adatközlői történetek LXV.” Tovább olvasásaLupa-szigeti tapasztalatok
Az őshonos hód újbóli megjelenése hazánkban kettős megítélésű. Sokak véleménye szerint a megváltozott környezeti és természeti viszonyok miatt a hódtevékenység sok esetben káros hatású, nemkívánatos. Az egyre növekvő állomány miatt a konfliktusos helyzetek száma is növekszik.
Az alábbiakban Makray Ferenc Lupa-szigeti lakos megfigyeléseit olvashatjuk. A sziget őshonos fásszárú növényzetét ért hatásokról, a helyszínen megfigyelhető hódéletnyomokról, az inváziós zöld juhar hód általi hasznosításáról is kaptunk információkat.
“Lupa-szigeti tapasztalatok” Tovább olvasásaVizesélőhelyek világnapja
A Ramsari Egyezmény aláírásának emlékére február 2-a világszerte a vizesélőhelyek világnapja. Napjainkban egyre inkább a felmelegedés, a szennyezések és a kiszáradás veszélye fenyegeti ezeket a számtalan élőlénycsoportnak élő-, szaporodó-, táplálkozó- és pihenőhelyet biztosító változatos élőhelyeket.
“Vizesélőhelyek világnapja” Tovább olvasásaBefagyott vizeken – Adatközlői történetek LXIV.
A Zagyva vízrendszeréhez tartozó Kazár-patakon és Tarján-patakon munkálkodó hódokról érkezett észlelés Vajda Mártontól.
“Befagyott vizeken – Adatközlői történetek LXIV.” Tovább olvasása
HódTérkép Blog 