Tóth Krisztián arról számolt be nekünk, hogy Ráckeve egyik kikötőjében állt neki a hód kisebb fák kidöntésének. A kikötőkben érdemes lenne gondoskodni a fűz- és nyárfatörzsek egyedi védelméről, hogy megelőzhessük a vastagabb törzsek esetleges kidőléséből származó baleseteket.
“Hódrágás, csónakforgalom és stégek – adatközlői történetek VI.” Tovább olvasása
Az egyes vízfolyásszakaszokat jól ismerő adatközlőink segítenek azon kérdés megválaszolásában is, hogy mikor jelent meg a hód egy adott területen. Horváth Csabától például az alábbi információkat tudtuk meg:
“Hogy áll össze a hódtörténet? – adatközlői történetek V.” Tovább olvasása
“Szorgos, mint a hód” (busy like a beaver) – mondják angol nyelvterületen. Nálunk ugyanezt a mondást hangyákkal és méhekkel ismeri a köznyelv. Nem nehéz azonban megérteni, hogy honnan is ered az angolszász verzió.
“Szorgos mint a hód – adatközlői történetek IV.” Tovább olvasása
Fekete Ádám vadvízi horgászként rendszeresen járja partról a Maros Klárafalva és Maroslele közti szakaszát, így sokszor kínálkozik alkalma arra, hogy megfigyelje a hódokat. 2021 decemberében osztotta meg velünk az alábbi történetet:
“Horogra akadt – adatközlői történetek III.” Tovább olvasása
Ma már fővárosi esti séták alkalmával is gyakran nyílik lehetőségünk arra, hogy hódokkal fussunk össze, és akár telefonnal is meg tudjuk örökíteni az állatot. Marton Előd így számolt be élményeiről:
“Hódok a fővárosban – adatközlői történetek II.” Tovább olvasása
Az értékes fák hódkárral szembeni egyedi védelme során nagyon fontos a szakszerű kivitelezés. Műanyag hálók nem alkalmasak a törzsek védelmére, a dróthálónak a talajtól egy méter magasságig végig védenie kell a fát. Legjobb, ha a drótháló nem érintkezik a törzzsel, hanem 3-4 oszlop segítségével kis „kerítést” építünk a fa köré. Ha mégis érintkezik a törzzsel, akkor nagyon fontos, hogy aprószemű legyen.
“Dróthálóval a hódrágás ellen – adatközlői történetek I.” Tovább olvasása
A Tápió vízrendszerén márciusban, a Bakony környékén novemberben került sor a felmérésre. A Tápió vízrendszerén összesen 48 km hosszú patakszakaszt vizsgáltunk (Felső-Tápió, Alsó-Tápió és Hajta). A térségben élő hódcsaládok száma húsz fölé emelkedett. Egy kivételével valamennyi hódcsalád gátépítéssel segíti a táji szintű vízvisszatartást és a korábbi vizesélőhelyek rekonstrukcióját. A faj tevékenysége nem vezet jelentős konfliktusokhoz a térségben.
“Terepi hódállomány-monitorozási tevékenység 2023-ban” Tovább olvasása
Az Ökológiai Kutatóközpont közcélú monitorozási programjának keretében 2021. novemberében és 2022. márciusában hódállomány-felmérésre került sor a Körösök vízrendszerén.
“Beszámoló a Körösök vízrendszerén végzett 2021-2022-es hódállomány-felmérésről” Tovább olvasása
A HódTérképre 2024. februárjáig 672 feltöltés érkezett. A megfigyelések főként Magyarország területéről származnak. Hódgátak jelenlétéről 144 esetben kaptunk jelzést, hód általi elárasztásról 53 esetben számoltak be.
“Közösségi adatgyűjtésünk eredményei – 2024. február” Tovább olvasása
– Lehetőségek, kihívások, jó gyakorlatok
“Vízmegtartás a hódok kedvező hatásainak felhasználásával és természet-alapú megoldásokkal” Tovább olvasása
Összefoglalás
Készítette: Czabán Dávid és Juhász Erika 2020-ban
Országos állománybecslésünkhöz 2014 és 2020 között gyűjtött terepi monitorozási adatainkat, nemzeti park igazgatóságoktól és vízügyi igazgatóságoktól kapott adatokat, valamint helyi lakosoktól érkezett fotódokumentált megfigyeléseket használtunk fel. Saját felméréseink 22 folyót és több mint 150 egyéb vizesélőhelyet (patakot, csatornát, tavat érintettek). Az adott vízfolyáson jellemző átlagos állománysűrűségi értékkel számolva, és az élőhelyi adottságokat figyelembe véve megbecsültük azt, hogy hány további hódélőhely lehet a folyók felméréssel nem érintett szakaszain.
“Az eurázsiai hód országos állománybecslésének eredményei 2020-ban” Tovább olvasása
HódTérkép Blog 